Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Religio - 418

454 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ beleszövi. — 114. szám. Ballagi Aladár az igazi Rákócziról czímmel Ballaginak sajtó alatt levő munkájának előszavát közli. Neues Pester Journal. 1916. 143. szám. Verő György, Ein Spaziergang mit Görgey. Visszaemlékezések Görgeivel való találkozásáról és vele való beszélgetéséről. Pester Lloyd. 1916. 127. szám. Charmatz Richard: nürnberger und Széchenyi. Künbergemek Bécsben 1866-ban »Erinnerungen an Széchenyi« czímmel megjelent munkájáról írt ismertetést. — 128. szám. Fontana Oskar Móricz : Die Frauen der Revolution. Michelets Julesnek hasonló czímű munkája alapján a franczia forradalom néhány kiválóbb nőalakját jellemzi. — 138. szám. Radó Sámuel. Albanien czímmel Thallóczy Lajosnak »Illyrische-albanische Forschungen« munkáját ismerteti. — 141. szam. Arthur Görgei. Életrajzi méltatás.— Kozma A ndor. Ecce homo ! Meleg megemlékezés Görgei Arthurról. Pesti Hírlap. 1916. 119. szám. Az igazi Rákóczi czímmel Ballagi Aladár müvének ismertetése. — 142. szám. S. Ε. I. Károly és Ferencz József. Május 21-ikén 50 éve Nagy Károly hohenzollerni herczeg Románia földjére lépett. A czikk ez alkalomból Károly román királynak velünk szemben követett politikájával foglalkozik. Pesti Napló. 1916. 134. szám. Hevesi Sándor. A száz éves kassai színjátszás. Adalék a kassai színészet történetéhez. Kassán 1816-ban hangzott el a magyar szó a kassai színpadon, jóllehet a város inkább német volt és tót, mint magyar. A kassai színészet Kassán a 20-as évek végén kezdett fejlődni, hol br. Berzeviczy Vincze, volt katonatiszt, a ki nem is tudott magyarúl, 1829-ben átvette a kassai magyar dal és színjátszó társaság kormányzását. — T43. szám. Jászai Mari. Görgei. A P. Ν. 1910. évi karácsonyi számából átvett megemlékezés. Pressburger Zeitung. 1916. 124. reggeli szám. Steiner Ármin. Von den sprechenden Steinen in Alt-Pressburg. A Pozsonyban tataiálható XVIII. századból való feliratokat, emlékköveket írja le. melyek Mária Terézia, József császár emlékére vonatkoznak. A házak falán található czímeres emlékeket is ismerteti. Protestáns Szemle. 1916. 2—3. füzet. Zoványi Jenő : A reformáczió Magyarországon a mohácsi vész után, a protestáns irányú rendelkezések megindultáig (1526—1542). A tanulmány részletesen mutat reá a két ellenkirály nehéz és kényes helyzetére a reformáczió ügyeivel kapcsolatban. Ismerteti viselkedésüket az új tannal és követőivel szemben, megrajzolja e tannak és híveinek állapotát a czímben megjelölt rövid időszak alatt. Leírja a főurak és főpapok gondolkozását és viselkedését a hitújítás kérdésében és szemlélteti a mohácsi vész előtt gyors lépésekkel, ekkor azonban már igen lassú tempóban haladó reformatio terjedésének módjait és eszközeit. — Nagy József : T aine arczképe. Taine emberi belső tulajdonságait s lelki világát veszi szemügyre életének külső története s műveiben kifejezésre jutott nézetei alapján. Religio. 1916. évf. 2. sz. Juhász Kálmán Karácsonyi János magyar egyháztörténetének második kiadását ismerteti. 3. sz. Tauber Sándor Friedreich István Széchenyi-életrajzát ismertetve, megállapítja, hogy a szerző alapos, kimerítő és eddig meg nem közelített történelmi életrajzot nyújtott. — Trikál József Fináczy Ernő >>A középkori nevelés története« cz. könyvét ismerteti. Fináczy müve rendkívüli szorgalomnak s a tárgv szeretetétől áthatott lélek-