Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 416
452 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ megölette, 1634-iki végrendeletében szintén nagy adományokat ad horvát származású szegény tanulók tanítására, melyből a jezsuiták a >>Szt. József-szeminárium«-ot állítják fel. — M. Pavelic : Adolf Rétté. A franczia költő és politikus. Rétté, áttéréséről protestáns hitről katholikus hitre s áttérése utáni működéséről. —· Dockal : Mistr Jan Hus. Folytatólag leírja Husz összeütközését a prágai püspökkel és állhatosságát a konstanci zsinaton. Tagadja, hogy Zsigmond király menlevelében a zsinat ítélete alól is fölmentette Huszt s védi a katholikus egyházat azon vád ellen, hogy a máglyahalál kegyetlenség ; az csak akkori szokás. — Laszowski : Cetir grada kod Novogamjesta u Kranjskoj. Közli négy krajnai várnak (Altenburg, Hopfenbach, Wördl és Standau) képét és leírását. — Dslikama Mistra Jana Húsa. Dockal szól Husz reformátor ábrázolásairól, melyet a protestánsok idealisálnak. Közli a képeiről s személyéről szóló cseh irodaimat. Irodalomtörténet. 1916 január—február. Hegedűs István : Kendi Anna históriája. Ez 1557-ből való latin elégiát közli fordításban némi jegyzettel. — Morvay Győző : Vojnovich Madáchát ösmerteti. — Május—június. Dézsi Lajos : A háború és a magyar irodalomtörténet. — Imre Sándor : Friedreich : Széchenyi István élete ; Szász Károly : Rákosi Jenő : A magyarságért czímű művét ösmerteti. Katholikus Szemle. 1916 márczius. Éber László : Néhány szó az egyházi műemlékek fenntartásáról és gondozásáról. A templomoknak mint műemlékeknek fenntartására és restaurálására ad megfontolandó jó tanácsokat. — Hajós József folytatja »Az ősidők sárkányai« cz. czikksorozatát. — Agárdi László : »Kemény Zsigmond és a papság« cz. czikkében vizsgálja, milyen szerepet juttat Kemény regényeiben a papságnak. A szerep általában jelentékeny és rokonszenves. — A külföldi és magyar folyóiratok szemléje után — melyben magyar történeti érdekű feljegyzések is vannak — a könyvismertetések és bírálatok során Aubermann Miklós ismerteti nagy elismeréssel Jakob Bleyer : »Friedrich Schlegel am Bundestage in Frankfurt«, továbbá igen helyes megjegyzések kíséretében Lukcsics József Chobot Ferencz : >>A váczi egyházmegye történeti névtára« cz. munka első részét. — Egészen rövid ismertetést találunk még —n. —s.-től Dabrowsky János : A lengyel légiók és rf.-t(A : Éble Gábor : A szamosújvári V er zár-család cz. művekről. Április. Mosony Lipót : A konstantinápolyi patriarchatus helyzete a világháborúban. A török birodalom latin katholikusainak helyzetéről ad vázlatos képet, adja a konstantinápolyi latin patriarchatus rövid történetét, a szerepet rajzolja, melyet az a jelen világháború folyamán játszik, rámutat a további haladás irányára, végűi kifejti, milyen feladatok várnak a magyarságra a keleti katholicismus körűi. — Hajós József folytatja »Az ősidők sárkányai« cz. czikksorozatát. — A szám tartalmából kiemeljük még a külföldi és magyar folyóiratok szemléjét. Május. Polgár Iván : Török egyházi műemlékeink czímmel leírja a Pécsett, Egerben, Budapesten, Érden, Szigetvárott stb. többé-kevésbbé épen fennmaradt török egyházi épületeket, úgymint dzsámikat, minareteket, türbéket. — Kováts Sándor : »Halottégetés a zsidóknál« czím alatt Tárkányinak a bibliafordításhoz adott jegyzeteinek helyesbítésére kimutatja, hogy a zsidóknál a bibliai korban sohasem a halottégetés, de mindig a földbetemetés volt a rendes temetkezési mód. — A külföldi és magyar folyóiratok szemléje után a könyvismertetések és bírálatok közül megemlítjük Petrich Béláét
