Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hrvatska Prosvjeta - 415

TÖRTÉNETI IRODALOM. 415 tásban sehol meg nem jelent, másik 26-nak pedig ez a legrégibb kiadása. — Bayer József : Kissolymosi Simó Ferencz festő. Székely Bertalannak volt mestere Simó, a Székelyudvarhelyről kikerült arczképfestő (1801—1869), kinek fényesnek indult művészi pályája a kolozsvári lyceumi rajztanárságba fulladt. Bécsben tanult, majd 1826— 1829-ig Pesten Döbrentey pártfogása alatt működött s egy év alatt 20 arczképet festett ; »a hány hüvelyknyi magasságú volt a kép, annyi ezüst forintba került«. — Halaváts Gyula : A kövesdi ref. templom. A szász községek közé ékelt, de a Szászföldhöz soha nem tartozott község ref. templomából került az Erdélyi Múzeum gyűjteményébe egy 1537-ből való olasz-renaissance remek, a pastophorium, a milyent egész Magyarországon csak hármat ismerünk még : kettőt a budapest-belvárosi plébániatemplomban s egyet a pécsi székesegyházban. A pastophoriumon NT felirat van, s minthogy Kövesden részbirtokos volt 1544-ig a Thabiásy-család, valószínűleg Thabiásy Miklós csináltathatta ezt a műremeket. ·— Gálos Rezső : A »Remény« történetéhez. Kolozsvárt az unitárius collegium önképzőköre Viola, majd Remény czímen kéziratos lapot adott ki, ebből fejlesztette ki Kriza János, a későbbi püspök, a >> Remény «-almanachot 1839-ben, melyet a Bajzáék szigorú köre is elismeréssel fogadott. A II. és III, kötetet már Szentiváni Mihály szerkesztette, s Erdély minden jobb nevű íróján kivűl már magyarországiak is írtak belé (Kuthy. Tárkányi, Riskó). A szerkesztés minden ügyét-baját megvilágítja Szentiváninak az a 10 levele, melyeket Ormós Zsigmondhoz írt s ennek hagyatékából függelékként közöl az értekező. — Ferenczy Sándor : Üfabb adatok Barcsay Ábrahám életéhez. Több eddig ismeretlen levelet és Barcsay Ábrahám szomorú jelentését közli, melyből végérvényesen megállapítható, hogy 1806 márczius hó 3-án virradóra húnyt el. — Az Irodalomban Kelemen Lafos Bartos Gyula : Marosvásárhelyi Borsos Tamás élete és történeti szereplése, (Kristó)f (Györg)y br. Forster Gyula : Magyarország műemlékei. III. k., Veress Endre a néhai Karácson Imre hagyatékából összeállított Török-magyar oklevéltár 1533—1789, Kristóf György Szinnyey Ferencz: Jósika Miklós, Péter János Fináczy Ernő : A középkori nevelés története czímű könyveket ismerteti. — Erdélyi Pál : Az elöázsiai nyelvprobléma úfabb megvilágításban. Varga Zsigmond ilyen czímű művét veszi védelmébe Zolnai Gyulának a »Magyar Nyelvőr«-ben megjelent támadásával szemben. Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim. 1915. 3—4. füzet. Jelenió Julián : >>Lfetopis fra Nikole Lavsanina« czímen folytatólag közli Lavsaninnak boszniai cyrill írású annalesét Boszniának 1741-ig terjedő történetéből, sűrűn érintve magyarországi eseményeket is. — Truhelka Ciro : >>Vuk Banió Kotronanió« czímen vázolja a raguzai levéltárban végzett kutatásai alapján Banjc Vuknak, a hírhedt politikai kalandornak, a ki II. Tvrtko boszniai király üldözése elől Raguzába menekült és ott 1442—1448-ig menedéket is talált, a városban való tartózkodását és viszonyát a tanácshoz. — U. az : >>Grobnica bosanskog tepíife Batala« czímen ismerteti Batalának, a XIV-ik század végén Boszniában főméltóságot viselt előkelő patarénusnak 1914-ben Felső-Turbetában (Travnik kerületében) kiásott síremlékét. Hrvatska Prosvjeta. VIII—XII. Vf. Klait : Dvife oporuke 1621 i 1634. Kruselj János zágrábi nemes és fiskális 1621-iki végrendelete,. melyben minden vagyonát a szegény horvát diákok nevelésére hagyja. A bán, Frangepán Miklós, ki Kruselit