Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Erdélyi Múzeum - 414

414 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ tat, sértődötten lemond. — Marczali Henrik : Cultur- politikánkhoz. A háború utáni földrajz és történelem tanítási anyagát vázolja. Erdélyi Muzeum. 1915· 1—3· szám. Erdélyi Pál : Magunkról. Az Erdélyi Múzeum Egylet kulturmunkájának történetéről ír. — Karácsonyi János : Erdély és Szent László. Az oláh continuitás és a székely húnmonda mesevoltát bizonyítgatja. Elmélete szerint 1020 körül kezdődött Erdély meghódítása, midőn I. István Kaján (Kean) leverése után a Kis-Szamos és mellékfolyóinak völgyét elfoglalta s új gyepüket készíttetett Gyalu, Mezőőr, Felőr, Kolozsvár, Betlen, Szék vonalán ; püspökséget is állított Kolozsvárt. A további hódítás a belső zavarok miatt Szent Lászlóig szünetelt ; ő a besenyők helyére került kúnokkal folytatott nehéz harczok után birtokába vette Erdély nagy részét, négy új vármegyét alakított (Torda, Küküllő, Fehér, Hunyad) a két régihez (Kolozs, Doboka) s a püspökséget Kolozsvárról áthelyezte Gyulafehérvárra, Kolozsmonostoron pedig benczés apátságot állított. Erdély lakatlan közepét magyarokkal telepítette be, úgy hogy a Maros—Kisküküllő vonalán nincs egyetlen idegen helynév. Későbbi német és orosz telepítések a gyepüket még kijebb tolták, s 1200 táján már csak a Barczaság és Háromszék volt rajtuk kivül. — Dékáni Kálmán : A Bécsi Képes Krónika. Ε krónika szerzőjét Baranyai Decsi János, a marosvásárhelyi ref collegium igazgatója nevezte először Marcus-nak (1593) s bár semmi adatra nem hivatkozott, megállapítása átment a tudományba és köztudatba. (Az 1460 körül készült Szepesszombati Krónika írója forrásai közt a Cronica Martiniana-t emlegeti ; mint a szövegből megállapítható, használta a Bécsi Képes Krónikát, tehát ez igazolja a Decsi állítását.) Dékáni a Toldy Ferencz, Marczali, Pauler, Kaindl, Domanovszky elméleteit részletesen ismerteti. A szerző a Bécsi Képes Krónika jellemzését s történeti tudásunkra gyakorolt hatását adja és leközli véleményét krónikáink leszármazásáról is. — Az első «Erdélyi Múzeum« történetéhez. I. Kristóf Györgytől, II. Szász Ferencztől. 1814-ben indította meg Döbrentey Gábor az Erdélyi Múzeumot, ez az első magyar folyóirat, mely a szemle nevet megérdemli. Kristóf az I. számban hirdetett drámapályázat ügyével foglalkozik, véleménye szerint Döbrentey nem olvashatta el Katona Bánk bánját. Szász Ferencz Döbrentey egész erdélyi pályájával foglalkozik az Akadémián és az Erdélyi Múzeumban őrzött egykorú levelezések alapján, kezdve az 1806. év végén, midőn Döbrentey Kazinczy ajánlatára nevelőnek került Gyulay grófékhoz. Erdélyben akkor irodalmi központ az öreg Aranka György volt, a kivel csakhamar bizalmas viszonyba került ; nagy pártfogója és tisztelője volt Cserei Farkas őrnagy is, a ki érmet is veretett tiszteletére. Az Erdélyen kivül is nagy lelkesedéssel fogadott folyóirat négy évig állt fenn, ekkor Döbrentey megszüntette, mert Maros-Vásárhelyre költözött és minden idejét az Aranka-féle Nyelvmívelő Társaság felelevenítésére fordította, sajnos, eredménytelenül, mert Erdély akadémiájának létrejöttét Bécs megakadályozta. — Gálos Rezső : Benkő József első munkája. Ez a Filius Posthomos czímű kéziratkötet 1770-ből, mely három részben az erdővidéki ref. esperesség történetét tartalmazza s a sok történeti, földrajzi adat mellett különösen a közlött néphagyomány és mondák miatt fontos. A kézirat az erdővidéki ref. egyházmegye féltve őrzött tulajdona, másolata megvan a székelyudvarhelyi collegium könyvtárában. — Borbély István : A komjátszegi graduai. A legrégebben ismert unitárius cancionalisnak graduál formája, a 264 énekből 26 nyomta-