Századok – 1916

Történeti irodalom - Lea; Homer: The day of the Saxon. Ism. Marczali Henrik 392

400 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ van szó. A XIX. század közepén, a technika haladásával és az európai nemzetek egyesülésével kezdődik Anglia hanyatlása. Angliát a biztonság érzetébe ringatta Waterlooi győzelme, azóta könnyű hódításokkal elégedett meg és elhanyagolta hatalma fenntartásának eszközeit. Pedig inkább kellett volna feláldoznia birtokai felét, mint megengedni Németország egyesítését. »Szigeti birodalom biztossága nem szorítkozik partjai védelmére. Hatalma alatt kell tartania a szemben levő partokat is. Tengeri hatalomnak nem a hajók száma a mértéke, hanem az a képessége, hogy az illető tenger túlsó részén is megakadályozza bármely hatalom tengeri felsőségét. Ez a képesség pedig nem a hajóktól, hanem a szárazföldi erőtől függ.« íme a praeventiv politika mint alapelv. Ki is mondja, hogy mihelyt Poroszország megszerezte Schleswig-Holsteint, vége volt az angol uralomnak Európa fölött. A külső hatalom csakis a belső fejlődés eredménye. »A nemzeti nagyság a jövőt nézi, a hanyatlás a jelent, a pusztulás a multat.« Ez Angliára vonatkozik, mely a mult nagyságán élődve, ma is azt hiszi, hogy tengeri hatalma elegendő világuralma biztosítására. Pedig, mint kimutatja, tengeri csata csak szigeti állammal szemben lehet döntő. De ha szigeti hatalom szárazföldi ellen küzd, az egyensúly csak úgy érhető el, ha a hajóhad túlsúlyát megfelelő katonaság is támogatja. Különben is, a XIX. században annyira megváltoztak a viszonyok, hogy Britannia tengeri uralma az Atlanti-óczeán nyugati részén és Ausztrália körűi is veszélyben forog. Maradt még az Atlanti-óczeán keleti része és a Földközi-tenger, de ott is annyi külön nagy hajóhad fejlődött, hogy Anglia csak saját védelme rovására tarthatta meg túlsúlyát. Mióta Ázsia és Amerika szárazföldein átvezet a vasút, nagyot csökkent a tengeri hajózás kereskedelmi és hadászati értéke. Abban a mértékben a mint csökken a távolság, növekszik az államok összeütközésének valószínűsége. Hogy pedig tengeri hatalom magában nem nyújt elegendő védelmet, annak Karthago romjai szomorú bizonyítói. Britannia bukása már békében veszi kezdetét. Ennek okai : i. a szárazföldi államok gazdaságilag függetlenítik magokat a szigetországok tengeri uralmától. 2. A szárazföldi államok mindjobban megszorítják a tengeri államok hajózási kiváltságait. 3. A szigetországok gazdaságilag függésbe jutnak. 4. A szigetországok nemzetközi megállapodásokban a tengeri háborút illetőleg nem vihetik már keresztül akaratukat. »A szárazföldi államok a semleges hajózás korlátozására és a hadi dugárúk kiterjesztésére törekszenek. Mihelyt az élelmiszereket is dugárúnak nézik és megakadályozzák a semleges nemzeteket azok bevitelében, a szigetország már nem viselhet háborút egyenlő