Századok – 1916

Történeti irodalom - Lea; Homer: The day of the Saxon. Ism. Marczali Henrik 392

r 437 TÖRTÉNETI IRODALOM. 400^ alapon. Japán felismerte a tengeri háború igazi feltételeit ; Anglia nem. »Szigetországnak nincs semleges határa.« Oroszországgal szemben semmi haszna a tengeri hatalomnak. Indiát szárazföldi sereggel kell megvédeni. Védelméhez szükséges Kabul és Herat megszerzése, ezek India kapui. Oroszország legyőzetése bárhol, kivéve Perzsiát és Indiát, gyorsítja haladását India felé. India védelmének sikere pedig nem angol tanácskozástól, hanem az orosz támadás erejétől függ. Németországgal szemben annyira döntő a leendő háború, hogy nekünk is ép úgy kell készülnünk reá, mint ellenfelünknek. «Elhalasztani azt, mi el nem kerülhető, tetőpontja az emberi ostobaságnak.« Anglia csak úgy uralkodhatik Európán, ha uralkodik : a) a Földközi-tengeren, b) Dánián, Belgiumon és Hollandián. »Csak erélyes támadás vezet itt czélhoz, nem pedig erkölcsi skrupulusok a semlegesség megsértése körül. Pedig az említett európai határországokat, és orosz háború esetén Perzsiát és Afganisztánt még a háború kitörése előtt kell elfoglalnunk. Hadüzenet teljesen felesleges.« Egy nemzet sem sértette meg a semleges területet és tagadta le ebbeli kötelességét gyakrabban, mint a szász (220. 1.). Elmondja erre nézve a történeti adatokat. Végűi összeállítja a lehető védelem és fenntartás alapelveit, χ. A birodalom katonai egysége. 2. Politikai összetartása, mintha egy állam lenne. 3. Szász katonai és politikai felsőség minden alkotó részében. 4. A birodalom teljes alárendelése ezen egység alá. »Különböző fajokból álló statusban a katonai és politikai hatalomnak egy egynemű faj kezében kell maradni.« A politikai autonomia csak rontja az összetartozás érzését és kész veszedelem. A confoederatio katonai gyöngeséghez vezet. Egyúttal külön kell választani a katonai és tengerészeti kormányt a polgári kormányoktól, behozni az anyaországban és a gyarmatokban az általános hadkötelezettséget, a sereget és hajóhadat pedig minden ellenséges nemzet által felhasznált segédeszközzel is erősíteni. Ezekben igyekeztem e nevezetes munka gondolatmenetét röviden vázolni. Tartalmát, mint előrebocsátottam, csak részben ismertethettem. Egy eszme uralkodik rajta : a britt világuralom fenntartása és, mi nála ezzel egyértelmű, folytonos terjesztése. Ezt az eszmét azonban annyi oldalról megvilágítja, hogy sokban fényt derít az egész világpolitikára is. Csak itt tűnik ki, mennyire világbirodalom az angol, mennyire hat mindenüvé és mennyire visszahat reá minden, mi bármely más államban is történik. Ha összehasonlítjuk Frobeniusnak szintén nagyon charakteristikus és ugyanazon tárgyról szóló művével, ez az általános és Századok, 1916. VI. füzet. 26