Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

368 DR. MÁRKI SÁNDOR. — PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. hozzám intézett utolsó levelében. —• Légy meggyőződve Te is arról, hogy az első pillanattól fogva, mikoron nevedet boldogult Ipolyi ajkáról hallottam, megszerettelek, s azóta mind bensőbben szeretlek.1 Valóban, a legodaadóbb bensőséggel szerette azokat, kik a történetírásban társai voltak s tanácscsal, útbaigazítással szívesen szolgált minden barátjának. Epen azért mindnyájunknak szeretetéből volt egy levél abban a koszorúban, melyet 1911 szeptember 8-ikán, Kisasszony napján történt halálakor2 Borovszky Samu a M. T. Akadémia s a mi társulatunk nevében helyezett koporsójára. Es méltán mondhatta el róla,3 hogy »hű szolgája volt az egyháznak, lelkes, rajongó híve a magyar históriának ; irodalomtörténetünk odaállítja nemes egyéniségét, a hol Pray és Katona alakjai ragyognak, kik szintén, mint Istennek alázatos, önzetlen szolgái, a hazai történetírást vallották életök legfőbb czéljának.« Dr. Márki Sándor. 1 Levele 1910 okt. 21. 2 Borovszky a Századokban 1911., 657. 3 U. o. 657—8.