Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I graphiájának tervezetéről,1

sőt 75 éves korában maga is megírta prépostságának, »az esztergomvárbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság történetét«,2

mely szerkezet, földolgozás és az adatok gazdagsága tekintetében — egyik bírálója 3

szerint — »tudományos szempontból ítélve Pórnak talán legjobb műve«. Pedig »szíves elnézésért esedezett, ha az öreg szerző egyszer-másszor szunyókált, vagy itt-ott megbotlott«. Az »öreg szerző« azonban még mindig fiatalos lelkesedéssel és rendkívül lelkiismeretesen dolgozott ; különösen a magyar genealógiai és heraldikai társaság jeles folyóiratában, a Turulban (1888—1907) ; hiszen 1892-ben a M. T. Akadémia is, az Anjou-kor beható művelésének elismerése mellett, különösen a hazai genealógia számos homályos helyének megvilágítása jutalmáúl választotta meg rendes tagnak.4 Az Archaeologiai Értesítő (1892—1907) őt szintén »régi, nagyérdemű munkatársai« közé számította ;5

a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében (1892—1904) a becses adatoknak egész sorozatát közölte ; munkás tagja maradt a Szent István-Társulatnak is, de legnagyobb szeretettel a mi társulatunknak folyóiratait, a Századokat, a Történelmi Tárt és a Magyar Történelmi Életrajzokat látta el becses dolgozatokkal. Es meleg szeretettel ölelt magához mindenkit, a ki ennek a társulatnak munkatársa volt. A kik résztvettünk társulatunk utolsó, liptóvármegyei kirándulásában, melyikünk felejtené el az 1909 augusztus 28-ikán Párkány-Nánánál vonatunkba kitárt karokkal belépő Pór Antalt, a ki »megfiatalodni« jött közénk ; s hogy mikor a liptószentmiklósi megnyitó gyűlést követő lakomán (aug. 29.) őt mint negyvennyolczas káplárt felköszöntötték, poharát a negyvennyolczas eszmék felvirágzására emelte.6 Mint korelnök a rózsahegyi zárógyűlésen (szept. 1.) lelkes szavakban búcsúzott el Liptó vármegye közönségétől s mindnyájunktól. Megígérte, hogy tavaszszal fölkeres Erdélyben ; de igéretét már nem válthatta be. Mikor egy esztendő múlva hetvenhetedik születésnapján levélben üdvözöltem, panaszkodott, hogy valami két hét óta gyöngélkedik : »a masina kezd kopni«. »Tudom én azt, hogy engem szeretsz —• írta 1 Megjelent a társulat évkönyvében 1896, 23—32. 1. 2 Budapest, 1909. 8-ad r. 122 lap. 3. Karácsonyi, Emlékbeszéd Pór Antal fölött, 12 1. 4 Akad. Értesítő, 1892., 275. 5 Arch. Értesítő, 1911., 383. 6 Századok, 1909., 951.