Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I Zách Feliczián merényletének történetét1

hiteles okiratok és egykorú krónikák alapján, a regényes elemek kiküszöbölésével írta meg. Elejtette tehát Zách Klára regényét is, a melyet a Teli-mondával, vagy a tiroli Maultasch Margit-regével mint történelmi hazugságokkal helyezett egy sorba. Marczalinak egy későbbi akadémiai felolvasásával2

szemben külön is szólt Zách Feliczián pőréről.3

Megvédelmezte az akkori magyar bíróság függetlenségét ; nem talált alapos okot, hogy kételkedjék a hivatalos ítélet előadásában, mely Zách Klára nevét nem is említi. A Klára-legenda rágalmainak forrását Giovanna nápolyi királyné feslett udvarában kereste s lehetőnek tartotta, hogy Zách Feliczián nagyzási hóbortban szenvedett.4 Szigorúan ítélt László erdélyi vajdáról is,5

a kit a köztudattal szemben nem Apornak, hanem Kálánnak (Keánnak vagy Kánnak) nevezett.6

Az Árpádok hű emberét a XIV. század elejének trón villongásai idejében nagyon számító, majdnem üzleti embernek tartja,7

a ki Wittelsbach Ottót megfosztja szabadságától, azután futni engedi s elveszi koronáját, de ezt hosszú tárgyalások után visszaadja I. Károlynak, a kinek azonban 4—5 esztendőnél tovább azután sem engedelmeskedett. Bemutatta Pór az Amadé (Omode) nemzetségnek ama tagjait is, kik 1285—1311 közt tizenkilencz ízben viselték a nádori méltóságot.8

Idáig csak egy Omode nádorról tudtunk ; Pór bizonyította be, hogy legalább is kettő volt ; s közülök Lindvai Amadé a máig is élő Várkonyi Amadé bárók ősapja. . Nagyon szívesen foglalkozott azzal az új aristokratiával, melyet az Anjouk a régi »hűtelen bálványok« : a Csákok, Abák, Ákosok, Héderek stb. mellőzésével a tehetősebb 1 Magyar Nemzet Története, III. 76—84. 2 Zách Feliczián bűnpöre. Felolvasta a M. Tud. Akadémiában 1899 november 13. Megjelent a Budapesti Szemlében, 1899. 3 Századok, 1900. 1—9. 1. és különnyomatban. 4 Mátyás Flórián utóbb (Századok, 1905. 97—119.) szintén elvetette a Klára-mondát. 5 László erdélyi vajda 1291—1315. Kolozsvár, 1891. (Külön az Erdélyi Múzeum kiadványaiból, VII. 433—481.) 6 Ezt már 1889-ben fejtegette a Turulban, 137—9. Wertner ezzel szemben (Századok, 1890. 726—731.) Lászlót határozottan a Borsa-nemzetségből származtatta s több pontban támadta Pórt, Puky Andor (Turul, 1891, 43—45.) egyiknek sem adott igazat s ismeretlennek tartja László nemzetségét. Pór azonban (Turul, 1891. 105—112. 1.) mindkettővel szemben fönntartotta s később (u. o. 1892. 124—5.) újabb adattal is támogatta állítását. 7 Erdélyi Múzeum, 1891. 446., 453. 1. 8 Turul, 1889. 47—48.