Századok – 1916
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337
PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I csőnek tekintheti, »a melyen nemzetünk a műveltségben fölhaladt«. A Századok bírálata szerint Pór alapos felfogással és ismert könnyed, vonzó előadási modorában írta meg terjedelmes munkáját, mely a legjelesebb külföldi írók után igen szerencsésen kombinálva s a művelt közönség igényeihez alkalmazva készült. Hozzátette, hogy kivált az ifjúságnak lélekemelő, tettekre buzdító, élvezetes, tanulságos olvasmány az, melylyel a szerző régen érzett hézagot töltött be ilyenekben szegény irodalmunkban. Pór a pályaművéért kapott 300 forintot azonnal felajánlotta az Akadémiának, hogy olyan munkát jutalmazzon vele, a mely az aegyptologia jelen állását abból a szempontból ismertesse, nyert-e és milyen erősséget nyert az ó-szövetségi szentírás az aegyptologia haladása következtében ? A nagygyűlés ezt a kérdést 1869 április 13-ikán a történelmi osztályhoz utasította, melynek javaslatára a kérdést ki is tűzte, de a jutalmat nem adta ki, hanem a pénzt tovább kamatoztatta.1 Pór maga is írt egy egyiptomi régiségtant s azt 1871-ben ki akarta adni,2 de munkája kéziratban maradt. Utóbb 1888 január 30-án arra kérte az Akadémiát, hogy az aegyptologiai kérdésre szánt s azóta felnövekedett összeget a Szent Domokos-rend történetének megírására fordítsa.3 Ez a pályázat is eredménytelen maradván, az Akadémia 1891 május 8-án az adományozó hozzájárulása után Dedek Crescens Lajost bízta meg a Domokosok magyarországi történetének megírásával ; 4 azonban idáig az ő műve sem jelent meg. Nagyszombati tanárságának utolsó éveit Pór Róma történetének megírására szentelte és vele a hölgyek s az Akadémia koszorúját másodszor is elvitte.5 Rómának az őskortól a nyugatrómai birodalom elenyésztéig terjedő múltját vázolta benne, még pedig alapos felfogással és a nála már megszokott könnyed, vonzó előadásban.6 Nem merült el a nagy részletekben, hanem cso-1 Akadémiai Értesítő, 1869. 78. 2 Századok, 1871. 525. Az egyptomi, görög és római régiségekre vonatkozó apróbb czikkeit az Egyetemes Magyar Encyclopaediában közölte. 3 Akadémiai Értesítő, 1888. 12. 4 U. o. 1891. 300. 5 Róma története. Budapest, 1873. 8-r. 454 lap, ötven fametszetű képpel. 6 Századok, 1873. 735.