Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

346 DR. MÁRKI SÁNDOR. portosította s ezzel sokkal érthetőbbekké tette a történelem legfőbb mozzanatait. Mint maga mondta,1 »az egyes képeket a történelem pragmatismusa végett — a másodrendű események füzérével szőtte össze«. Ettől csak a római alkotmány fejtegetésében tért el ; mert helyesen gyanította, hogy magyar olvasóit, az épen lezajlott magyar alkotmányos küzdelmek nyomán, ez a nálunk kevéssé bolygatott szép tétel különösebben érdekli. Művét nem tartotta önálló kutatásokon alapuló eredeti munkának, de joggal hivatkozhatott reá, hogy lelkiismeretesen használta azokat a könyveket, a melyekkel Niebuhr, Mommsen, Schwegler, Peter, Ihne, Roth, Champagny gróf, Sismondi és mások a római történelmet alapos, néha kérlelhetetlen bírálataikkal tévedéseitől és hibáitól megszabadították. Klasszikus forrásokat csak helyenként idézett, ezt is inkább csak azért, hogy, különösen fiatalabb olvasóit, a klasszikusok olvasására lelkesítse. II. Esztergom szabad királyi város 1871 deczember 31-ikén plébánosnak választotta meg Pór Antalt, ki ekként megvált a nagyszombati gymnasiumtól, melynek tizennégy esztendeig egyik legkitűnőbb tanára volt. Ä pozsonyi tankerületi főigazgató, 1872 január 18-ikán szép levélben búcsúzott el tőle. Mint pap, az 1873. évi kolera idejében oly buzgóan működött, hogy a király elismerését is megérdemelte vele. A budai vártemplomban ugyanazon évben Szent István napján mondott szép beszédével mint szónok vonta magára a figyelmet. Papi érdemeinek jutalmául IX. Pius pápa őt 1874 július 3-án tiszteletbeli titkos káplánjának, majd apostoli főjegyzőnek, Simor János herczegprímás pedig az esztergomi kerület esperesének és tanfelügyelőnek nevezte ki. 1875-ben Esztergom városa országgyűlési képviselőnek választotta meg. Pór két cycluson át, 1881-ig, mint szabadelvűpárti képviselte szülővárosát s az országgyűlési napló tanúsága szerint több ízben felszólalt. Harmadszor nem lépett föl, mert a király 1880 június 15-ikén pozsonyi kanonokká nevezte ki.2 Az egyházi és politikai életben így eltöltött tíz esztendő Pórra nézve az irodalmi forrongás kora volt. A M. T. Akadémia őt 1872 május 24-ikén még mint az ókori egyetemes 1 Előszó, III. lap. * Szinnyei, Magyar írók, XI. 27.