Századok – 1916

Tárcza - D.: A hazai német telepítés története és a nyelvtudomány 323

324 TÁRCZA. szóló tanulmánya német philologusaink érdeklődését is fölkeltette a telepítéstörténet és a nyelvjárástanulmányok szoros kapcsolatai miatt. A nyelvészek ugyanis a nyelvjárástanulmányok eredményeiből arra a következtetésre jutottak, hogy a nyelvészeti bizonyítékok egy-egy telep telepeseinek származását illetőleg nem kielégítők, mert a hol a telepítés történetének actáit ismerjük, ezek kétségtelen hitelessége gyakran eltér a nyelvészeti bizonyítékoktól levonható következtetésektől. A német nyelvészek a legnagyobb fontosságot tulajdonítják a magyarországi nyelvjárástanulmányoknak, a melyek eredményeiből új, messzemenő tanulságok levonását reménylik. »Diese glücklicher weise — irja Teuchert Hermann — oft fast im Lichte der Gegenwart sich (vollziehenden Sprachvorgänge geben uns die Methode an die Hand, mit der wir gewissen Erscheinungen älterer Sprachstufen nahekommen können. Denn in solcher Kolonialmundart sind die gleichen Elemente an der Arbeit, die einst die romanischen oder selbst die germanische gebildet haben. Ja nicht genug ! Die Erforschung dieser jungen Entwicklung bietet die Aussicht, Regeln zu entdecken nach denen sich jede lebende Mundart und, was letzten Endes dasselbe ist, jede lebende Sprache bildet.« Bleyer ezért hívja fel a kutatók figyelmét erre a fontos kérdésre, a melyben a hazai kutatás »oly fontosságra emelkedhetik, a milyenre körülményeinknél fogva ritkán van alkalma«. A feladat azonban nem egyedül nyelvészeti, hanem alapvető részében történeti. Vonház szatmármegyei német nyelvjárástanulmányának egyik érdekessége épen az, hogy a telepítés történetét is megírta és így a legpontosabban megállapította azt a nyelvjárásterületet, a melyről a telepesek ideszakadtak. Bleyer is sürgeti tehát a telepítéstörténet művelését. »Ha történészeink e feladattól húzódnak, — írja — a magyar germanistikának kell azt magára vállalnia, községről-községre, vidékről-vidékre, a hogy nyelvjárástanulmányait végzi. Ez különösen az újabb, XVIII. századi telepítések szempontjából alig tűr halogatást, mert ezekre nézve igen gazdag anyag van még egyes családok és községek birtokában, mely azonban szemlátomást kallódik.« Ε felhíváshoz csak azt akarjuk hozzáfűzni, hogy a feladat megoldása talán még sem a germanisták dolga. Az újabb telepítéstörténeti kutatás egyszerű módszerénél fogva ezt a munkát még kevésbbé képzett történetkutatók is megoldhatják. Nagyon szép feladatul kínálkoznék ez doctori szigorlatra készülőknek, különösen szülőföldjüket illetőleg, a miben a vidék lelkészei részéről is becses támogatást nyerhetnének. Első sorban az ő figyelmüket akartuk e sorokkal e fontos és hálás feladatra felhívni. D.