Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 316

316 TÖRTÉNETI IRODALOM. 316 körének könyvtári cathalogusát közli. — Kacziány Géza : A magyar mémoire-irodalomhoz. A folyóirat előző számaiban megjelent közlemények kiegészítése. Magyar Figyelő. 1916. 1. szám. Réz Mihály: Bismarckról. Politikai pályafutásának főbb vonásait jellemzi. — Scozza Dezső : A szerb sajtóról. A szerb hírlapirodalom fejlődésének rövid áttekintése. 2. szám. Réz Mihály : Bismarckról. Az első számban megkezdett jellemrajz befejezése. — Hertl Gusztáv : A turáni népek politikai szerepe. Politikai fellendülésüket vázolja s reményteljes jövőt jósol számukra. — Horváth Jenő : A cenlralismus ellenszere a paritás. Az osztrák centralismussal szemben a kiegyezésben biztosított paritás elvének üdvös politikai eredményeit állapítja meg. 3. szám. Bellaagh Aladár : Nagynémetek rólunk. Német írók, művészek és politikusok nyilatkozatait ismerteti a XVIII. század végétől kezdve, melyek a magyar nemzet megbecsülésének tanúságai. 4. szám. Fayer Pál : Az angol politika intézői. Lloyd George és Balfour politikai pályafutásának rövid ismertetése. 5. szám. Barabás Âbelné : Nietzsche és a világháború. A nagy bölcselő felfogását ismerteti a hadbanálló németek szellemi tulajdonságairól. 6. szám. Germanus Gyula : Túrán. A »turáni« elnevezésről azt törekszik bebizonyítani, hogy az ókorban nem jelentett faji meghatározást, hanem a barbárság kifejezője volt. — Lábán Antal: Varsó eleste 1831-ben. Bem tábornoknak három hónappal a hősi küzdelem után kiadott [czikkének felújítása. Magyar Nyelv. 1916. 2. füz. Melich János : Bethlen Gábor leveleinek Szádeczky K. Lajos-féle kiadása kapcsán nyomatékosan rámutat arra, hogy régibb történeti emlékeket csakis betüről-betüre híven szabad kiadni ; hogy a nyelvi, helyesírási sajátságoknak történeti korhatározó értékük van s az átírás számtalan tévedésnek és hibának a forrása. — Pais Dezső az Oszvaj, Füzitő, Novaj helynevek eredetét magyarázza. — Ernyey József a bardus, obardus nevű, 1392—1438 közt előforduló ezüstpénz nevének eredetét fejtegeti, mely egy firenzei származású Bardus családra megy vissza ; ezek tartották kezükben akkor a pénzverést. Maga a Bardus tulajdonnév talán lombardus-ból ered. — Nagy Gyula adatokat közöl, melyek a rutén népnév : pruteni alakját mutatják. — Melich János a XV. századig előforduló gira, gera pénznem elnevezésével foglalkozik, de nem bírja megállapítani a bibliai zsidó gera szóval való kapcsolatát. — Ugocsa neve is bizonytalan eredetű ; az orosz »megvendégel« értelmű : ugoscsaty igével azonban nem függ össze. — Az iszlám szót izlam-nak írni hiba és tévedés. 3. füz. Gombocz Zoltán : A pannóniai avarok nyelvéről értekezik. Minthogy sem avar szójegyzék vagy épen összefüggő nyelvemlék nem maradt ránk, egynéhány méltóság- és személynévre vagyunk utalva, mely bisanci és nyugati krónikásokban találhatók. Ezek közül Tudun, Kagan, Baj an biztosan török ; Solak, Kok, Kandyk, Bokolabra valószínűen az, a többi eddig megfejtetlen. Az eredmény az, hogy az avar nép, vagy legalább uralkodó osztálya török lehetett. — Németh Gyula : A tőrök nyelvek czímű czikkében mind a régi, mind az újabb török nyelvek (csuvas, jakut ; szibériai, középázsiai, feketetengeri, Volga-vidéki nyelvjárások s a kihalt kök-török, ujgur és kún) rokonsági viszonyait fejte-