Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából - 309

TÖRTÉNETI IRODALOM; 309 egy conservatoriummal egybekötött magasabb színvonalú és tiszta erkölcsű színház felállítása érdekében. Rexa ez alkalomból érdekes adatokat állít össze, hogy mennyiben kifogásolták ez időben a színház erkölcsét. — Harsányt István : Tompa-reliquiák a sárospataki könyvtárból. Két ismeretlen költemény és egy emlékvers. Alkotmány. 1916. 60. szám. Pethó Sándor : Szekfü könyve és Rákóczi egyénisége. Szekfű művét bírálja. — 70—71. szám. Figl József : A Romanov-dinasztia örültjei czímmel Calanes párisi író Fous couronnés czímű munkáját ismerteti, melyben a szerző összegyűjtötte mindazon bizonyítékokat, a melyek szerint a Romanovcsalád tagjai egytől-egyig többé-kevésbbé őrültek voltak. — 79. szám. (tb.) : Kossuth Lajos és a világháború. Vezérczikk, melyben Kossuth felfogását a keleti kérdésről s jövendölését Magyarország szerepéről és érdekeiről tárgyalja. Az Est. 1916. 104. szám. <>Mit vétettem én.« Rövid ismertetése Szekfű legújabb művének. Az Újság. 1916. 32. szám. Takáts Sándor : A régi diákéletről. Levéltári adatok alapján a XVII. századi diákéletet világítja meg. — 65. szám. Berend Miklós : Ütközet előtt (A limanovai fronton) czimmel részletet közöl egy sajtó alatt levő művéből. Ε deczember 10-iki kelettel a deczember 5—8-iki harcztéri eseményeket írja le. Budapesti Hírlap. 1916. 41. szám. Takáts Sándor : Csákyné Wesselényi Anna. Levelei alapján jellemzi a magyar főasszonyt. — 56. szám. Horváth István : A balatonparti várromok czímmel Csobáncz-vár, Fonyód, Balatonföldvár, Keszthely, Szigliget, a tihanyi várakra vonatkozó adatokat közöl. — 67. szám. Takáts Sándor : A debreczeni bíró elrablása. Az 1535-ik évből vett esemény. Lasky, János király lengyel tanácsosa, 1535-ben 8000 forintot követelt a debreczeniektől. A debreczeniek János királyhoz követeket küldtek, a kik azzal az üzenettel jöttek vissza, hogy Laskynak ne fizessenek semmit. Lasky a város bíráját, több előkelő polgárral együtt, lóra köttette s elvágtatott embereivel együtt. A debreczeni polgárok ezt megtudván, nyomban fölkerekedtek, Lasky katonái közül többeket elejtettek s bírájukat kimentették. — 76. szám. Pitroff Pál : A Nemzeti Színház gyermekkorából. Kovács Pál leveleiből a Nemzeti Színházra vonatkozó adatokat közöl a 40-es évekből, különösen Lendvai és Egressy Gáborról szólókat. Mindkettő szabadulni óhajtott a Nemzeti Színháztól s igazgatóságot akartak vállalni Győrben. De álmaikból nem lett semmi. — 104. szám. Szekfü önvédelme. Rövid tartalmi ismertetése Szekfű legújabb művének, melyben felel támadóinak. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából. 1915. (VI. évfolyam.) 2. füzet. Pósta Béla: A vízaknai kehely. A vízaknai (Alsófehér megye) református egyháznak van egy kelyhe, mely hazai művészetünknek egyik legértékesebb, mert egyik legtanulságosabb darabja. Kiállították annak idején (1885) a budapesti ötvösműkiállításon (talán a millenáris kiállításon is, de mindenesetre) ott volt a párisi világkiállításon is, 1900-ban. Az első és utolsó helyen említett kiállítások lajstromaiban le is írták. Ennél több azonban nem történt méltatása tekintetében, holott határozottan többet érdemel. Ezt a többet — mondhatnók monographiáját — kapjuk ebben a több íves dolgozatban, melynek tanulságos voltát 25 kép is emeli. Szerző — persze csak a tárgyalásban — teljesen szétszedi az egész kelyhet s minden porczikáját alaposan megismerteti az olvasóval. Melléje állítja az analógiákat s