Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Akadémiai Értesítő - 308

3O8 TÖRTÉNETI IRODALOM. Február. — Egyed István : Bolgár-magyar kapcsolatok. Folyta­tás. A bolgár állam belső viszonyairól ír s hazánkba való bevándor­lásukról. A későbbi Árpádok alatt mint kereskedők szerepelnek a zsidókkal együtt. — b. ny. : Przemysltöl Breszt-Litovszkig. Szádeczky Kardoss Lajos hasonczímű könyvének dicsérő ismertetése. A könyv hadinapló, különös tekintettel a történelmi vonatkozásokra. — zl. : Vkráina. Sztripszky Hiador új folyóiratának első számáról szóló ismertetés. A Hét. 6. sz. — A keletért. Elmefuttatás. A keleti út már a középkorban fontos volt s Szaloniki jelentőségét a berlini congressuson egyaránt elismerte Andrássy. Bismarck és Gorcsakov. Akadémiai Értesítő. 1915. Deczember. — Melich J-ános : Czirilbetüs magyar szöveg. Ismerteti és közli a Jagié ajándéká­ból a M. Nemz. Muzeum tulajdonába került füzetkét, a melyet vala­mely alföldi gör. kel. szerb egyház papja írhatott a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején. — Mahler Ede : Ókori chronologiai kutatások. Az égi és a földi naptár egymásra gyakorolt hatásából magyaráz néhány időszámítási különösséget. Kimutatja t. i., hogy a zsidó órabeosztás 1080 chalakimja és ennek 76 rega'imja a babyloniai Saros-periodus számításából keletkeztek, viszont a hét éves smittah és ötven éves jóbel periodusok a földi hétbeosztás átviteléből az égi naptárba. Majd a bibliai királyok szerinti időszámításának ellen­mondásait azzal magyarázza meg, hogy az utód már előde életében mint társuralkodó is szerepelt és igen tanulságos táblázatot közöl Juda és Izrael királyainak ez alapon megoldható uralkodói sorozatáról. 1916. Január. Stumme János : A berber népek. Nyelvészeti és ethnographiai szempontból méltatja őket. — Schmidt József : Az indo­árja polyandria eredete. Kimutatja, hogy a polyandria nem ősi intéz­ménye az indo-árjaknak, a brahmani traditióval ellentétben áll s az idegen eredetű Pandává dynastiával terjedt el. — Jánosi Béla : Schedius Lajos aesthetikája. A pesti egyetem régi aesthetika-tanáránalc (1768—1847) aesthetikai elveivel foglalkozik. Principia philocaliae seu doctrina pulcri 1828. czímű munkája igen jelentékeny és eredeti kísérlet. — Karácsonyi János : Szent László délvidéki hódításai. Szent László 1082—1083 telén beavatkozva a IV. Henrik és VII. Gergely közti küzdelembe, betört Karinthiába, ekkor csatolta országához Zágráb, Kőrös és Varasd megyéket, a régi Slavoniát, mint hódított területet, a melyre átvitte a magyar megyei szervezetet. Február. Munkácsi Bernát : Jelentés az esztergomi fogolytáborban végzett votfák nyelvi és néprajzi tanulmányokról. Történeti vonatkozásai is vannak. — Ér. Forster Gyula : Zsigmond király 1409. évi adomány­levele. Bebizonyítja, hogy a Hunyadiaknak adott adomány nova dona­tio volt, az első adomány, a melyet a család kapott és rámutat azokra a nehézségekre, a melyek acsalád genealógiáját illetőleg fennállanak, különösen az ifjabb János sírfeliratára, a melyből az következtethető, hogy Hunyadynak két János nevű öcscse is volt. — Marczali Henrik : A Botond-monda történeti kapcsolatai. Fejtegeti a Krum bolgár király­hoz és Boleszláv Chrobryhoz fűződő mondákkal való rokonságát. — Szentpétery Imre : A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. V. ö. a munka ismertetését a jelen számban. — Viszota Gyula : Széchenyi és az 1816-iki bécsi lóversenyek. Kimutatja, hogy az első bécsi, 1816-iki versenyek megalapításában is főrészes volt, ott Széchenyi több lova is futott. — Rexa Dezső : Egy második Nemzeti Színház eszméje 1843-ból. Az eszme az országgyűlés összehívásakor Veszprém megyében született, a mely követeinek utasításban adta, hogy szólaljanak fel

Next

/
Thumbnails
Contents