Századok – 1916
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267
A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 285 hogy a magyar pénz, alig pár évvel születése után, jelentős szerepzhe jutott az európai nemzetközi piaczon. A jó súlyban vert magyar obolus a XI. században egész északi és északkeleti Európában elterjedt és a kereskedelmi forgalomban kedvelt fizetési eszközzé vált, viszont Magyarországon minden külföldi pénznem meghonosodását meggátolta. — Ε ténynek jelentőségét fokozza az, hogy a XI. században a franczia és német királyok, a herczegek és püspökök pénzei már helyi jelentőségű fizetési eszközzé sülyedtek s még a korábban jóhírű regensburgi dénár sem tudott a pénzromlás általános áramlatának ellentállni. A magyar pénznek minőségében rejlő előnyeit — az egykorú német pénzek fölött — leginkább az bizonyítja, hogy Lengyelországban a XI. században az ott korábban uralkodó regensburgi és más német forgalmi pénzeket teljesen háttérbe szorította. II. Henrik bajor herczeg pénzverést reformjának egyik leglényegesebb — s eddigelé nemcsak hogy nem méltatott, de figyelembe sem vett — eredménye az volt, hogy veje, Szent István, az általa visszaállított Karoling-pénzrendszert ültette át magyar talajba. Ez által a XI. század általános pénzromlása közepett a Karolingok és II. Henrik bajor herczeg egészséges gazdasági politikájának, a nehéz és jó pénz rendszerének örökösévé és fenntartójává a magyar király lett. Hőtnan Bálint.
