Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 24I versenye ellen. I. József császárhoz intézett felterjesztésében mint sérelmet adja elő azt a tényt, hogy a vasárúk és vásznak, melyek azelőtt mindig csak Trieszten át vették útjokat a külföldre, most már Fiúmén át is kezdenek kivitetni, s hogy Fiúméban a feldolgozott faneműek után háromnegyed részszel csekélyebb vámot szednek, mint Triesztben, hol e vámot újabban felemelték.1 Magyarország kiviteli kereskedelmének Fiume felé való irányítása csak III. Károly uralkodása alatt kezdődött meg. A Habsburg-monarchia nagyobb szabású, czéltudatos tengeri kereskedelmi politikájának megindítása ezen uralkodónk nevéhez fűződik, ki mint spanyol trónkövetelő évekig tartózkodott Barczellonában, s e virágzó kikötőben maga is közelebbről megismerkedhetett a tengerészeti ügyekkel. Kétségtelenül az ott megismert minták után indúlva, nagyszabású intézkedésekkel igyekezett az osztrák-magyar monarchia tengeri kereskedelmét is fellendíteni. Ebben egyforma tekintettel volt úgy Fiúméra, mint Triesztre. Mind a két várost egyszerre nyilvánította 1717-ben szabad kikötőkké s e szabadalmat mindkettőre nézve egyforma mértékben újította meg és bővítette ki 1719-iki és 1725-iki kiváltságleveleiben. A törökkel kötött 1718-iki pozsarevaczi békében mindkét városnak szabad kereskedelmet biztosított a Levante kikötőivel ; mindkét helyen raktárakat, veszteglőintézetet, kereskedelmi és váltótörvényszéket állított s mindkettőt kocsiutak által kötötte össze a belfölddel az eddig használatban volt, pusztán teherhordó állatok karavánjaival járt hegyiösvények helyett. Ε pártatlan és egyenletes kereskedelmi politika folytán akkor még Fiume párhuzamosan emelkedett Trieszttel. Egy egykorú utazási munka szerint III. Károly uralkodása alatt még kétséges volt, hogy a hanyatló Velencze örökében Fiume vagy Trieszt lesz-e az Adria új királynője ?a Legfontosabb és messze kiható volt azonban III. Károly kereskedelmi politikájában az a tény, hogy már ekkor előre látta a fiumei kikötő jövőbeli rendeltetését, mint a magyar termények kiviteli emporiumáét. Magyarország ugyanis a karlóczai és pozsareváczi békekötésekkel teljesen felszabadúlván a török járom alól, a nagy magyar Alföld kezdett ismét Európa egyik éléskamarájává válni és produktiv, exportképes vidékké Jenni. III. Károly tehát elhatározta, 1 Kobler : Memorie per la storia di Fiume, II, 76 1. 2 Georg Keysler : Reisen etc., 1730. Századok. 1916. IV—V. füzet. l6