Századok – 1916
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239
240 FEST ALADÁR. vihettek ki árúkat e kikötőből Velencze területére. Csak a kivitt búza minden velenczei mérője után fizettek tíz kis soldót, más gabonanemüeknél nvolczat ; minden ló után a becsérték tizedrészét, egyéb állatok után fejenkint négy soldót ; a fanemnek után az érték 5%-át, minden más árú után i^o/o-ot. Kikötői (rakodási) illetéket a velenczei hajók nem fizettek, csak abban az esetben, ha zarándokokat szállítottak, a fuvarbér 15%-át. A behozatal Velenczéből s az egész Adriai-tengerről teljesen vámmentes volt, néhány kevés árú kivételével, melyek után mérsékelt vám volt szedhető.1 Miután azonban a törökök a XVI. században a Zengg hátvidékébe eső mai Lika-Krbava megye területének jó részét elfoglalták s a kikötő kereskedelmi útját állandóan fenyegették, Zengg kereskedelme teljesen aláhanyatlott. 1537-től kezdve az uszkók határőrök betelepítésével Zengg katonai véghelylyé és egyúttal kalózfészekké vált, s a békés kereskedelmet rabló kalandozások váltották fel.2 A török hódítás folytán Magyarország gazdasági élete is megbénúlt, s a tengerrel való összeköttetése megszűnt. Epen az újkor elején, mikor új világrészek tárultak fel az európai kulturának s azt mai oceanikus fokára emelték, hazánk még a Földközi-tengerrel való összefüggését is elvesztette, s ezzel teljesen kimaradt az európai nemzetek gazdasági versenyéből. Fiume kereskedelme e szerint a középkor utolsó és az újkor első századaiban semmi kapcsolatban nem állott hazánk belső vidékeivel ; csak a horvát tengermellék faneműit exportálta és dolgozta fel — a szomszédos Frangepánbirtokok erdőségeiből.3 Földrajzi fekvése és politikai helyzete egyaránt a szomszéd Krajna felé utalták. A nagy magyar Alföld medenczéjétől az akkor még úttalan horvát Karszt bástyázta el, ezer méter magasságig emelkedő hegynyergeivel ; míg Krajna felé aránylag sokkal kényelmesebb utat nyitott a Monte Maggiore és a Schneeberg között nyíló, középszámban csak 350 méterig emelkedő horpadás, így Fiume századokon át az osztrák tartományok tengeri forgalmában osztozott Trieszttel. Trieszt már a XVIII. század elején élénk panaszokat kezd hangoztatni Fiume 1 Ljubió : Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium. V. k. Idézi Kobler : Memorie per la storia di Fiume. Fiume, 1896. I. k. 453. 1. * Fest A. : Fiume és az uszkókok. Bpest, 1891, Athenaeum, 6. 1. Különlenyomat a »Századok« 1891. évfolyamából. * Fest : Fiume kereskedelme a középkorban. 19. 1.
