Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

AZ ÚJ MAGYAR ÉS ÚGYNEVEZETT KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. II mondható. Ezek az ép említett évekből való országos czímerek mutatják meg tehát, hogy a sokféle országokat és tartományokat ábrázoló régi, tarka czimerkev er ékből tulajdonképen mi maradt meg az i86y utáni alkotmányos időkre, azaz a mi korunkra. Ezért legalább ezen országos czímerek ábrázolataival kívánunk röviden, főleg történelmi és heraldikai szempontból foglalkozni, még pedig különösen czímer-levelek és királyi pecsétek alapján, melyek az országos czímer történetének legközvetetlenebb és legmegbízhatóbb forrásai. Heraldikai rang szerint első helyen áll e czímerekben Dalmátországé : kék mezőben három nyílt, leveles koronával ékesített, szembe néző arany oroszlánfej ; felül kettő, alul egy-Dalmácziát Kálmán király 1105-ben csatolta Magyarországhoz, melytől aztán a bizanczi császárság, majd a velenczei köztársaság, I. Napoleon idejében a francziák, majd különösen 1816 óta Ausztria hatalma alá került. S bár az 1800-as évek folyamán törvényben is kifejezésre jutott az a magyar álláspont, hogy Dalmáczia Magyarországhoz tartozik és ahhoz visszacsatolandó : Dalmáczia ma is Ausztria egyik koronaországa. Az eddigi »egyesített« vagy »közép« czímer országos czímerei közül különben mai alakjában kétségtelenül Dalmáczia czímere a legrégibb, mert már Zsigmond király (1405), s aztán Mátyás király (1464) és Jagelló-házból való utódai nagy kettős, sőt olykor kisebb pecsétein is előfordul. (Lásd az előbbi kettőre nézve a 13. és 14. ábrát.) A következő czímer Horvátországé : öt sorban ezüsttel és vörössel összesen huszonötször sakkozott mező. Horvátország Szent László király korában, a XI. század végén került Magyarországhoz, a hol azóta állandóan, korunkig megmaradt. Ez elnevezés alatt azonban a mai Horvát-Szlavon-Dalmátországnak csupán Száván-túl, a dalmát tengerpart s Bosznia és Herczegovina közt levő része értendő. A mai sakkozott czímer jóval későbben tűnik fel, mint Dalmácziáé, jelesül 1525-ben II. Lajos király egy érmén. (L. 21. ábra.) Pár évre rá : 1527-ben pedig egy, ez ország főurai által kiállított és saját pecséteikkel is ellátott oklevélen, melyben a Habsburg-házból való I. Ferdinándot királylyá választják. Ε czímerekben, jelesül 1525-ben 5X 5 = 25,1527-ben pedig 8x8 = Ő4koczka látható. Később a koczkák száma még mindig ingadozik ; bár talán legtöbb-