Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

10 DR. CSÁNKI DEZSŐ. szőr a mai 5x5 = 25 koczka fordul elő. Ε szám 1874 óta állandósul végkép. A következő czímer Szlavóniáé, vagy mint régebben magyarul mondták, Tótországé : kék mezőt átszelő két ezüst, hullámos keskeny pólya közt vörösben természetes színű nyest jobbra fut ; a felső keskeny pólya fölött aranynyal keretezett, sugárzó, hatágú vörös csillag lebeg. Szlavónia is Szent László korában került, úgy látszik, Magyarországhoz. Ez elnevezés alatt azonban a középkorban a mai Szlavóniánál jóval kisebb területet értettek. A Száva-Dráva közben elterülő mai Szerém megye, továbbá a mai Verőcze megye keleti kétharmada, Pozsega megye, végül a mai Belovár-Körös megye délkeleti része ugyanis a középkorban nem Szlavóniához, hanem magához a magyar anyaországhoz tartozott. Ε régi magyar területek az 1867—8. évi kiegyezés s később az itteni határőrvidék polgárosítása alkalmával kerültek végkép Horvát-Szlavonországhoz. A földrajzilag ekként meghatározott Tótország már a királyság kezdetén híres volt nyestjeiről, melyeknek bőreivel fizette eleinte adóját is. Ez adót később is nyestadónak (mardurina) nevezték, a mikor azt már pénzben rótták le. Ez országrész eredeti régi czímere is egy futó nyest volt. Ennek ábrázolását már IV. Béla király s az utána következő királyok pénzein is megtaláljuk. Királyi pecséten azonban a XV. században csak Mátyás király nagy pecsétein fordul elő. (L. 14. ábra.) II. Ulászló király 1496-ban, a zágrábi országos levéltárban ma is meglevő külön czímerlevélben e czímeralakot megbővítette olyformán, hogy azt, t. i. a nyestet a Dráva és Száva folyókat ábrázoló két hullámos pólya közé helyezte, s a felső folyó fölé egy aranyszegélyű sugárzó vörös csillagot adott, mely — emlékeztetve ez országrész lakóinak katonai erényeire — a Mars csillagot volt hivatva jelképezni. Ez Szlavóniának ma is érvényben levő, imént pontosan leírt czímere. (L. 18. ábra.) A következő czímer Erdélyé. Vörös keskeny pólyával két mezőre van osztva. Afelső kék mezőben a pólyából jobbra néző, stilizált fekete sas nő ki, melyet fönt jobbról sugaras arany nap, balról fogyó ezüst hold kísér ; az alsó arany mezőben pedig hét (felül négy, alul három) vörös bástya lebeg, tetejükön hármas, közepükön négyes oromsorral, két-két ablaknyílással és egy-egy kapuval. Erdélynek — habár már a királyság első századai óta külön vajdák által kormányoztatott — ez az egységes czímere csak a XVI. század végén, Báthory Zsigmond