Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Telegraful Roman - 198

TÖRTÉNETI IRODALOM. I226 főhadnagyra. — 208. sz. N. Jorga : Carpatii ín lupte. A románia. Tud. Akadémia őszi ülésén tartott előadásának kivonata. 1272—76 közt lépte át a déli Kárpátokat először magyar sereg ; Hátszegnél vonultak át Litovoi kenéz ellen, Havaséi akkor még nem alakult meg. Róbert Károly 1330-ban valószínűleg Törcsvárnál kelt át, Nagy Lajos 1369-ben, Zsigmond 1395-ben, erdélyi csapatok 1396, majd 1397-ben. 1427-ben történik az első beütés délről : Vlad Dracul vajda hajtja végre a törököket vezetve. 1442, majd 1445-ben Hunyadi János tör át Havaselbe ; azóta számtalan kölcsönös beütés volt, de már inkább délről, vagyis Erdélybe ; így csak 1529—1560 közt 23. 1610-ben Báthory Gábor tör be Havaselbe. Az utolsó oláh beütés a Mavroghenié 1778-ban. Jorga munkájához sok szó fér: hallgat a német lovagrendről, a Báthory Zsigmond diadalairól ; Mihály vajda nem 1559-ben vonult Erdélybe. Egyenesen hamisítás a következő részlet : »Az utolsó eset, midőn magyar invasio volt a Kárpátokon át, 1552-ben történt. 1526-ban a magyar királyság megszűnt. Mohácsnál Magyarország királya a nemesség virágával elveszett. Magyarországot felosztották Törökország és Ausztria közt. Cserébe a mi uralkodóink (t. i. oláh vajdák) lépnek Erdélybe. A moldvaiak bírják ott Csicsót és Küküllővárt, a havaseliek Omlást és Fogarast.e Omlás és Fogaras Mátyás király óta sohasem szállt oláh vajdára hűbérül. Nem szól a Thököly zernesti beütéséről, a III. Károly alatti hódításról, a II. József alatti török háborúban is Verestoronynál törtek be csapataink Havaselre, Bem 1849-i beütéseiről s az orosz bevonulásról is hallgat. A többször szereplő Moisi Seki alighanem Székely Mózes. — 250. szám. Tratatul de aliantá al României c uputerile centrale. Istoricul alianfei romdno—austro— ungare. Egy Szent Száva herczege álnév alatt író magasrangú diplomata Livre noir czímen kiadta az egyfelől a monarchia, másfelől Románia, Bulgária, Görögország és Montenegró közt kötött titkos egyességek szövegét. Ε még 1912-ben diplomatiai indiscretióból nyilvánosságra jutott adatokat senki meg nem czáfolta. Ε szerint a keleti kérdésben politikai és katonai szövetséget kötött a monarchia Romániával 40 évi tartamra ; az okmányt 1880 aug. 14-én állították ki két példányban Ischlben s aláírták egyfelől Ferencz József és külügyministere : báró Heymerle, másfelől Károly fejedelem és külügyministere : Boerescu. Később támadó és védelmi jellegű katonai conventiót is kötöttek. Ez adatokkal szemben. Carp Péter nyilatkozatát Moldova alatt. Telegraful Roman. 1915. (Különlenyomat. 36 lap.) J. Mateiu : Limba maghiard ín çcoalele noastre poporale. A magyar nyelvnek a hazai oláh népoktatásban való érvényesülési történetével foglalkozik, kezdve a kolostori, majd a XVI. századbeli református iskolákon. 1790-ben Temes megye felír az országgyűléshez, hogy a magyar nyelv tanítását minden elemi iskolában rendelje el ; eddig ez a kérdés szóba nem kerül. Az 1792. évi VI. t.-czikk el is rendeli, 1806-ban megújítják, de 1827 ápr. 11-én kir. resolutio jelenik meg, hogy a magyar nyelv propagálásánál a kényszertől tartózkodjanak. 1831-ben Torontál megye kéri, hogy csak azt lehessen tanítóvá kinevezni, a ki magyarúl tud, 1834-ben Bács megye el akarja bocsátani a magyarúl nem tudó tanítókat. Az 1844. évi III. t.-cz. kimondja, hogy az elemi oktatás nyelve mindenütt az országban a magyar, de ezt a törvényt sem hajthatták végre 1848-ig, a mikor báró Eötvös kultusminister a XIX. t.-cz. 11. §-ában kimondatja, hogy a melyik növendék nem tud magyarúl, azt anyanyelvén kell