Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Nemzedék - 199

TÖRTÉNETI IRODALOM. I199 tanítani. A szabadságharcz, majd a Thun-rendszer ezt a törvényt is eltemette. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 58. §-a ùçy határoz, hogy mindenkit anyanyelvén kell tanítani. Eötvös halala után az 1879. évi XVIII. t.-cz. kötelező tárgygyá teszi a magyar nyelvet a népiskolákban is, ennek alapján készült az 1907. évi XXVII. t.-cz., az ú. n. Apponyi-féle törvény, melynek értelmében a magyar nyelv oly mértékben tanítandó, hogy a népiskola IV. osztályának elvégzése után magyarúl szóval és írásban ki tudja fejezni gondolatait az idegenajkú növendék is. Uj Idők. 2. sz. Tánczdüh. A középkori epidemicus tánczjárványokról szól, a Szent Vitus vagy Szent János-tánczról. A járvány leginkább az 1021., 1278., 1374. és 1418. években dühöngött. — 3. sz. Krupp. Krupp Alfréd rövid életrajza s ágyúgyárának története. — 4. sz. Pest száz év előtt. Az akkori Pest vázlatos leírása. Új Nemzedék. 1915. 38. sz. Védy Feliczián : Az orosz haderő a múltban és jelenben. Az orosz fegyveres erő újabb története Szuvaror korával kezdődik. Ez volt Oroszország eddigi egyetlen nagy hadvezére, felismerte, hogy az orosz katonát jelleme, természete és műveltségi állapota a tűz- és csatárlánczharczra jóformán alkalmatlanná teszi. Visszatért ezért a zárt tömeg- és szuronyharczra. Ennek köszönhette nagy győzelmeit a törökökön, majd francziákon ; iskoláját folytatták Napoleon alatt is, s az idegen tisztek alatt harczoló orosz katonaságnak nagy része van a császárság bevezetésében. I. Sándor uralkodása végén és I. Miklós alatt az újításoktól való idegenkedés miatt nagyon lehanyatlott az orosz sereg harczi értéke ; kitűnt ez különösen a krimi háborúban. Az itt szerzett tanulságok alapján aztán megkezdődött az átszervezés és 1874-ben behozták az általános védkötelezettséget, de olyan félrendszabályokkal, hogy az 1877/8-ban az elgyengült törökkel sem bírtak meg magukban. III. Sándor czár •erre gyökeresebb reformokhoz látott, 3 milliós hadsereget szerelt is fel, de ez nem néphadsereg, hanem fegyelmezett, de léleknélküli tömeg, melyet Japán 1904-ben levert. Azóta fejlett óriásit a hadügy, a világtörténelemben páratlan ember- és hadiszerveszteséget kiheveri és pótolja, de az egyedek harczi értéke most is inkább a védelemben érvényesül, mint a támadásban. — Milotay István : A német— osztrák-magyar kapcsolat. 1848-ban a német egységért való küzdelemben a magyar politikusok mind azért küzdtek, hogy Ausztria minél szorosabb kapcsolatba kerüljön Németországgal s uralkodónk nálunk legyen teljesen souverain, másik birodalma pedig bizonyos korlátozásokkal a frankfurti parlamenttől függjön. Szalay Lászlót és Pázmándy Dénest követnek is küldte ki Magyarország Frankfurtba, hol nagyon szíves fogadtatásra találtak s a német parlament is megegyezett már, hogy Lichnowsky herczeget hozzánk küldje követnek. Frigyes Vilmos porosz király is hajlandó lett volna a német császári koronát a Habsburgoknak juttatni, csak a birodalmi hadsereg felett való főparancsnokságot akarta magának biztosítani ; birodalmi kormányzónak meg is választották János osztrák főherczeget, szerveztek birodalmi ministeriumot s már kitűzték a hadsereg egységes felesketésének napját is. Az osztrák vezető katonai köröknek és a cseheknek azonban sikerült az egységet megakadályozni s a Schwarzenberg-ministerium állásfoglalása után Ausztria már nem egyesülhetett a német birodalommal. Időközben a reactio győzött egész Európában, s a frankfurti parlamenthez fűzött sok remény meghiúsult. — 41. sz. (p. s.) : A szabadkőművesség és a háború. Hesse professornak a Grenzboten 1915. 37. és 38. számában meg-