Századok – 1916

Történeti irodalom - Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. I. korszak. Ism. Pfeiffer Miklós 172

172 TÖ RTÉNETI IRODALOM. Dr. Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. I. Korszak. Ősi művelődés Kr. u. xooo-ig. Kolozsvár, 19x5. 8°, XX -f 233. 1. Hallgatóinak kézikönyvül irta Erdélyi László egyetemi tanár egy nagyarányú mű ez első kötetét. Gondolatmenetét a következőkben iparkodom ismertetni. Miután szerző a bevezetésben a történelem fogalmát, nemkülönben a történelem különféle tagolási, osztályozó módjait ismerteti, saját magyar művelődéstörténeti munkája számára főcsomópontok gyanánt az ősvallást (1000-ig), a kereszténységet (1000—1301), a feudalismust (1301—1526), a reformatiót (1526—1711), a gazdasági reformokat (1711—1848), végre az 1848 óta fennálló parlamentarismust jelzi. A tudós culturhistorikus ezen első kötetében az 1000 körül az ősvallás helyébe lépő keresztény korszakig tartó ősi magyar művelődést tárgyalja és a magyar művelődéstörténet ezen első korszakát tizenkét fejezetben csoportosítva és feldolgozva nyújtja. Előbb azonban természetszerű bevezetésként e korszak történelmi forrásait ismerteti. A Krisztus előtti VIII. században élő Hesiodos óta egyes görög íróknál találunk szórványosan a mai Magyarország területének őstörténetéhez tartozó földrajzi és néprajzi tudósítást. A tulajdonképeni történelmi kor azonban Magyarország területén csak a Krisztus születése körüli római történelmi adatokkal kezdődik. Az ural-altáji származású népek közül pedig — kikhez a magyarok is tartoznak — a sumir-babyloniak művelődésével már Krisztus előtt ötezer évvel találkozunk. Az ugyané rokonsághoz tartozó ujuguroknak pedig, kikről sinai és perzsa történetírók tesznek említést, már Kr. e. a II. százaban volt írásuk. Midőn ezek eltűnnek a sinai történelmi forrásokból, a Kr. utáni I. század végén a hunnok neve tűnik fel a római földrajzíróknál. Gyakran emlegetik a hunnokat a következő századok nyugat- és keletrómai írói ; így többek közt Priskos, ki mint keletrómai követ 448-ban maga is járt Attilánál. Ugyanezen író említi az avarokat is. A magyarokról pedig perzsa és arab íróknál találunk feljegyzéseket a tizedik század első évtizedei óta. Georgios görög szerzetes pedig már a kilenczedik század közepe táján ismeri őket. Érdekesen ír róluk Turkok néven Bölcs VI. Leo keletrómai császár (886—911) Taktikájában ; és utána mások. Nyugati források közül a Hinkmar reimsi érseknek tulajdonított évkönyv már 862-ben mint a frank birodalom ellenségeit említi a magyarokat. Utána sok nyugati krónikás emlékezik meg a magyarokról, különösen a X. század folyamán. A magyaroknak a szlávokkal való viszonyára nézve