Századok – 1916

Történeti irodalom - Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. I. korszak. Ism. Pfeiffer Miklós 172

201 TÖ RTÉNETI IRODALOM. a IX—X. században leginkább néhány századdal későbbi orosz, cseh, horvát-szerb, lengyel források emlékeznek meg. A magyarok őshazájáról és vándorlásairól középkori krónikáink szólanak, melyeknek forrása egyrészt a néphagyomány, másrészt idegen írott művek. A mi az ősi műveltség földjét és népeit illeti, Magyarországot vízrajzi egysége, határvédő hegyei, továbbá arányos tagoltsága jellemzik. Itt lakó népről először Herodotosnál találunk említést, ki a Maris forrásvidékén agathyrsokról szól. Lakták e földet kelta boiok, tauriskok, araviskok karnok, skordiskok, dákok, iapodok, pannonok. Ezeket a római uralom követte, melynek a IV. század második felében a hunnok vetettek véget. Ε hunnok eszközölték a mai Magyarország első politikai egyesítését. A hunn uralom zenithjét Attilával érte el. A hunn uralom után gepidák, keleti gótok, longobárdok következtek, továbbá avarok, kikkel Magyarország területén Nagy Károlynak is kemény harczai voltak, végre különféle szláv törzsek. Az Ural—Volga köze. majd Kuban melléke után a magyarok harmadik őshazája (670—830) Lebedia, a hol a magyarokra a nagyobb részben zsidó vallású kazárok voltak legnagyobb hatással. Negyedik átmeneti hónuk pedig Etelköz (830—895). Innét, a Bug, Prath, Szereth vidékéről segítették a magyarok a bulgárokat az alsó Dunánál (839). 892-ben végigszáguldanak a Tisza Duna vidékén és 899 elején Pannoniát véglegesen elfoglalják. A honfoglalók száma 40.000 fegyveres, családtagokat beleszámítva 200.000 szabad és 300.000 szolga lehetett. Az új hazában való elhelyezkedés módja stratégiailag egészen tervszerűnek látszik. A továbbiak folyamán háborús kalandozásaik elvezették őket a belga tengerpartig, Spanyolországig, Itália legdélkeletibb sarkáig, a Balkánon a haditörténelmünkben most újra előforduló Vardar-folyóig, Ochrida vidékéig és Konstantinápolyig. Vándorlásaik, nemkülönben kalandozásaik szükségszerűen a legkülönfélébb népek művelődési behatásait gyakorolták rájuk. Míg az újonnan elfoglalt hazának eddigi szláv lakói gazdaságra, iparra, közigazgatásra és nyelvre gyakoroltak hatást. A közhatalom feje. Hazánk területén legrégibb a dák fejedel mekre vonatkozó hagyomány. így Kr. e. 300 körül Dromichaites dák fejedelemről van szó. A dák fejedelmekről a rómaiak tudtak, a középkori népek azonban már nem. Több római császár járt Magyarország területén, leginkább hadakozva. Itt járt Traianus, Marc Aureliust Vindobonánál ragadta el a pestis. Galerius társcsászár Sirmiumban székelt, I. Valentinianus Ószönynél halt meg 376-ban stb. Legnevezetesebb a hún Attila fejedelem. Szereplése és emléke óriási hatást tett a népekre. Emlékét gazdag