Századok – 1916

Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 128

174 KOVÁCS LAJOS JÁNOS. győzelméből reményt merítve, Szapolyai szövetkezni akart vele, de ez sikereitől elbizakodva, Szapolyainak Erdélyből való kiűzésére gondolt. Erre Szapolyai Szolimánhoz fordult, a moldvaiak pedig V. Károly császártól kértek segítséget. Péter vajdával azután Szolimán kibékült. Mindezt ismeretlen forrás alapján írja.1 Majláth István és társainak összeesküvését és ennek elfojtását Jovius nyomán adja elő,2

Szapolyainak Brutus szerint a tordai gyűlésen tartott, de tén3'leg Brutustól koholt két beszéde kivételével.3 Szapolyai halála elbeszélésének forrását a hallomás és Zermegh müve képezi.4

— Látjuk tehát, hogy a IX. könyvben nagyrészt Joviust használta forrásnak és csak kis mértékben Zermeghet, mégis egy levelében Brutus azt írja, hogy ezekre az eseményekre vonatkozólag »kéziratos kommentárt« használt, kétségkívül Zermeghre czélozva, nem pedig Joviust, »ki mindebből semmit sem ír le pontosam,5 Szapolyai halála után Verbőczy István és Eszéky János pécsi püspök követségbe mentek a szultánhoz ajándékokkal, hogy elvigyék az adót és kérjék János árvájának atyja utódjául való elismerését. — Nem sokkal később néhány főúr Ferdinándhoz pártolt át. Mindezt, valamint Martinuzzi jellemzését Joviusból merítette.® Közli ezután Martinuzzinak Verancsicshoz intézett levelét,7

melyben a barát önéletrajzát adja. Megtaláljuk e levél eredetijét Pray-nál, (Annal. V. 271—272.) és Verancsicsnál. (M. H. H. II. o. 2. k. 16—34.) Ezután Székesfehérvár megszállását Fels által mondja el Jovius nyomán.8 Ez esemény előtt nagy hézag van, a hol valószínűleg Visegrád és Vácz bevételét és Buda sikertelen ostromát beszélte el, szintén Jovius után. — Ferdinánd Laszkyt küldte Konstantinápolyba, hogy a váradi békéhez kinyerje Szolimán beleegyezését. Ε követség leírásánál 9 Brutus a lehető leghitelesebb forrást használta : Laszky naplóját. Ezt maga Brutus is 1 Β. III. 23—28. 2 Β. III. 28—31. = Joviius. (II. 349—350.) ' Β. III. 32—34·, 35—38. 4 Β. III. 39· = Zermegh. (Schw. II. 414.) 6 Bruti Opera Varia Selecta. Berl. 1697. 70—71. • B. III. 40—46. = Jovius (II. 351—352.) ' ». . . cuius apud nos exstat exemplum . . .« Β. III. 46. Az egész levél: Β. III. 46—48. » Β. III. 48—53· = Jovius (II. 356—357·) 9 B. III. 54—73. = Gévay Antal : Urkunden und Aktenstücke ïur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Wien, 1842. III. Band. III. Theil. 3·—19.