Századok – 1916
Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 128
BRUTUS MAGYAR TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. I47 bevallja egyik levelében,1 valamint művében is2 és a Gévay gyűjteményében kiadott eredetivel való összehasonlítás útján ez állítás igazságáról meg is győződhetünk. Gévay. III. 3. I. Veni Constantinopo-Hm relictis meis curribus et família in Adrianopoli, ubi mox ad me accurit Jonusbeeg, et dixit, melius fuisset posteaquam tantisper tardasti, ut unacum exercitu et bello venias, quod non venisses, quoniam Imperator ita est exacerbatus, ut quum primum Fekethi Ianus et deinde Czelink accurrissent, dando novum Caesari, de vestro exercitu et de defectione Petri Perenni, et aliorum ad vos, statim concluderet, cum oratoribus Regis Ioannis. Regnumque illud puero contulit, honorificentissime eos tractavit et dimisit. III. 12. I. Imperatorem esse vehementer iratum, me tarnen esse extra periculum, nam quando ialcones meos Imperator iussisset ad se adferri, vehementer illi placuerunt, dixitque te nobilem esse et peccatum, quod Almano servias. Brutus. 53—54. I. Iam Hadrianopoli cum impedimentis família relicta Byzantium pervenerat . . . Occurrit Laskio advenienti Ianus^ begus . . . haud praeclaram iniisse gratiam apud Imperatorem praefatus, quod tasndiu in itinere moratus esset . . . Consultius fuisse facturum Ferdinandum, si armatus et iusto exercitu instructus in Solimani Imperatoris ditionem irrupisset... Nam ubi primum per regios nuncios certior factus sit a Ferdinando conscripto exercitu bellum pupillo Regi illatúm, principum defectionem, cum aliorum tum Perinnii . .. confestim Regis oratoribus advocare iussis, cum iis foedus atque amicitiam iunxisse, puero in fidem recepto et Rege appellato . . . Hinc perhonorifice dimissos legates prosecutum muneribus amplissimis. 68. I. . . . privatim tarnen, quo a metu animus respiraret, accipit eius munera Imperator . .. generosas aves ex accipitrum généré, quas vulgo falcones vocant, iisque mirifice oblectatus, maie êvenisse ait viro imprimis scito atque eleganti ingenio, qui Germano regi serviret . . . Átveszi végül és bírálja Jovius-nak Laszky követségéhez fűzött megjegyzéseit.3 X. könyv. Ε könyvben Buda ostromát és elfoglalását beszéli el Brutus, legnagyobbrészt Jovius nyomán.4 Kívüle egy helyen 1 Berl. 71. 2 »Quae, ut scripta ab illo notataque sunt, piacúit cum fide referre . . .« Β. III. 73. 3 Β. III. 73—74· = Jovius (II. 357). * B. III. 77—112. = Jovius (II. 357—363}. 10*
