Századok – 1916
Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1
DR. CSÁNKI D. — AZ ÚJ MAGYAR ÉS Ú. N. KÖZÖS CZIMEREKRÖL. 5 is látunk, t. i. több-kevesebb számú lépegető oroszlánokat (1. a 3. és II. András király 1223. évi aranybulláján : 4. ábra), melyek később, a következő XIV. századtól fogva e csíkokról eltűnnek. Az Árpádok családi jelvényei voltak-e ezek az oroszlánok, avagy csupán egyszerű díszek, — a tudomány eddig nem tudta pontosan megállapítani. Tény azonban, hogy maguk a vágások vagy csíkok, mikor az Árpádház kihalta után a franczia eredetű Anjou-ház liliomaival (1.10. ábra), majd a vegyesházbeli királyok többi czímer-jelvényeivel (1. pl. V. László király pecsétjén, a 11. ábrán), a Habsburgok oroszlánjával egy ú. n. hasított pajzsban összekerülnek, mint az Árpád-házi királyok után maradt örökség az (országéval szorosan egybeforrt) királyi hatalom symbolumának tűnnek föl. Ε csíkokat már Verbőczi korában, a XVI. század elején, hazánk négy főfolyója : a Duna, Tisza, Dráva és Száva heraldikai ábrázolásának tartották. Hogy tévesen, a mellett különösen ez ősi vágásos Árpádczímernek azóta eltűnt oroszlánjai tanúskodnak. Ε csíkok színeire nézve az említett régi királyi pecsétek természetesen nem nyújtanak felvilágosítást. Ε színeket legelőször egy 1320. évből való heraldikai emlékből, az úgynevezett zürichi czímertekercsből tudjuk meg, melynek egyik, Magyarország akkori czímerét színesen ábrázoló rajza (1. 5. ábra) szerint e csíkok (mindössze 8) pirossal kezdődnek és ezüsttel végződnek. A csíkoknak ugyané számát és színbeli elrendezését mutatják a valamivel később, de szintén a XIV. században Nagy Lajos király korában készült ú. n. bécsi Képes Krónika czímer- és zászlóábrázolásai, melyek közül egyet (a III. Béla királyt ábrázolót) itt bemutatok. (L. 6. ábra.) És ezt nyomatékosan kell itt megjegyeznünk, mert e tény megállapításával ki van mutatva, hogy a legősibb, azaz ismert legelső magyar királyi és országos czímer vörös-ezüst vagyis vörös-fehér csíkokat mutat, azaz e csíkok vörössel kezdődnek és ezüsttel végződnek. Kétségtelen, hogy e szerint kell igazodnia a mai országos czímerben levő vágások, vagyis csíkok szín-sorrendjének is. Annál inkább, mert — mint látjuk — ennek felel meg a magyar országos vagy nemzeti zászlónak ősrégi piros-fehér színe, azaz szín-sorrendje is. A harmadik, azaz zöld szín t. i. kimutathatólag csak az újabb korban jött a zászlón használatba. Első nyomát a XVII. század elején, a magyarok iránt jóindulatú II. Mátyás király idejében (1611), a másodikat ugyané század vége felé, I. Lipót király korában, fia I. József koronázásakor (1687) találjuk.
