Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

•8 DR. CSÁNKI DEZSŐ. A hasított középpajzs, vagyis Magyarország »kis« czímerének baloldali azaz második része vörös mezőben zöld, hármas halom nyílt, leveles, arany koronával ékesített kiemelkedő középsőjén ezüst, kettős, ú. n. talpas keresztet mutat. Ez a czímeralak szintén ősrégi, ugyancsak Árpád-királyaink korából való. Legelőször III. Béla király érmén, majd II. András király pénzein tűnik föl ; királyi, kettős függő pecséten azonban először IV. Béla király használja (1. 7. ábra), s utána a XIII. században valamennyi Árpád-házi király és királyné, egy egész czímerpajzsot betöltő alkalmazásban. A kettős kereszt azonban ez időben még lebeg, azaz sehol sem ér a pajzs széléhez. A hármas halom először a XIV. század legelején, az Árpád-ház leányágából származó cseh Venczel (1. 8. ábra) és bajor Ottó királyok pecsétem tűnik fel, de az utánuk következő I. Károly pecséteiről ismét elmarad (1. 10. ábra) s először Nagy Lajos király pecsétein kezd a maihoz hasonlító alakban állandósulni (1. 9. ábra), de korona nélkül, a mely csupán a mohácsi vész utáni Habsburg Rudolf király idejében, a XVI. század végén merül föl. Ε hármas halom magyarázatául újabban Magyarország három nagy hegységét : a Tátra, Fátra, Mátra hegységet képzelték ; de alap nélkül. Azt sem lehet tudományosan igazolni, hogy e hármas halom a Megváltó kínszenvedésének helyét : a Golgotát ábrázolná. Inkább a természetes ábrázolásra való törekvésnek következménye lehetett a hármas halom. Erre mutat az is, hogy Nagy Lajos király és leánya Mária királyné idejében, a XIV. század második felében, a kettős keresztet egyetlen dombra látjuk helyezve. IV. Béla király óta, hosszú időn át, a vegyesházból való királyok korában is inkább ezt a kettős keresztet használták királyaink azokon a nagy függő kettős pecséteken, a melyeknek egyik oldalán saját, trónon ülő alakjukat ábrázolták. Bajos tudományos biztossággal eldönteni, mit jelképez az így kialakult kettős kereszt. Verbőczi a XVI. század elején az apostoli királyi méltóság vagy hatalom jelképének veszi, s valószínű is, hogy erre czéloz az Árpádkirályok használata. Időnként azonban változhatott a kettős kereszt ez értelmezése. Erre mutat az, hogy Zsigmond király trónról történt letétele idején, 1401-ben, valamint később, a Hunyadi János kormányzóságát megelőző királytalan időkben (interregnum) a kettős kereszt az országot kormányzó országnagyok pecsétjén foglal helyet (1. 1446-ból a 15. ábrát), még pedig egyedül, a mi által szembekerül a vágásokkal vagyis csíkokkal, a melyekkel, mint a királyi méltóság jel-