Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 116

I20 HÓMAN BÁLINT. hogy ezek forgalma meglehetősen kiterjedt volt a magyarok közt. írott fonásainkból viszont kitűnik, hogy a »pensa« szó a XI. században a byzanczi arany jelzésére volt használatos. Szent László törvényeiben egy helyen az állandóan használatos pensât a »byzancius« szó helyettesíti.1 A Bécsi Képes Krónika, a melynek 1046—-1152-ig terjedő része XII. századi jól értesült író műve 2

a 40 denáros számítási pénzt —- melyet más forrásaink mindig pensának neveznek — murum«-nak mondja s eredetét akkép magyarázza, hogy I. Béla olyan dénárokat veretett, a melyekből 40 darabot számítottak egy byzanczira. »Ezért nevezik ma is 40 dénár összegét »aranynak« (aurum), nem mintha aranyból volnának, hanem mert abban az időben ennyi dénár ért egy byzanczit.« 3 A XII. századi krónikás szavaiból nemcsak az tűnik ki, hogy »pensa«, »aurum« és »byzancius« synonim fogalmak voltaiáit éremleletből 3 IV. Romanos és 37 drb III. Nikephoros-féle (1067—1081) arany ismeretes. A leletben azonban több aranypénz volt, a melyeket -— sajnos — beolvasztottak. Súlyuk C813 font. (Arch. Ert. IV. 1870. 134. 1. és V. 1871. 219. 1.) — Bodrogszerdahelyen Basilios és Konstantinos- (867—87) féle solidust (Arch. Ert. Üj f. VI. 1886. 90. 1.), Erdélyben ugyanilyen solidust (N. Közi. 1914. 22. 1.), Karánsebesen III. Romanos (1028—34) solidusát (Ν. Közi. 1914. 26. 1.), Biharszentandráson 171 drb Szent László-pénz társaságában IX. Konstantinos Monomachos (1042—54) 1 aranyát, Veszprém megyében 6 drb Nikephoros (963·—69) és egy VIII. Konstantinos (1025·—8.) aranyat (Rhé Gyula. Veszprémmegyei éremlelőhelyek. N. Közi. 1908. il. 1.), Győrrévfalun és Paloznakon (Zala m.) ι—ι drb. III. Nikephoros (1078·—81) aranyat (Börzsönyi Arnold A győri főgimnáziumi múzeum. Ν. Κ. 1915. 98. 1.), Szoboszlón X. Konstantinos és II. Romanos aranyát találták (N. Közi. 1906. 105.1.). Ezek a leletek csak igen kis részét adják a tényleg előkerült aranyak nak, mert igen sok lelet kallódik el a hivatásos éremkereskedők révén. Még a tudományos feldolgozás alá került leletek értékesebb darabjai is — első sorban persze az aranyak — gyakran eltűnnek, mielőtt az arra hivatottak erről tudomást szereznének. 1 II. il. t.-cz. : »Alii vero . . . liberi reatum suum LV. bizanciis redimant.« Pauler a »bizancius« szót későbbi interpolatiónak vartja az eredeti »pensa« helyett. Ez a feltevés azonban nem állhat meg. A késő középkori másolók semmi esetre sem írhattak a pensa helyébe bizaneiust, mert az ő korukban a pensa mindig egy 40 dénár összegű számítási pénzt jelentett s a byzánczival synonime nem használtatott. 2 A Krónikának a pénzverésről mondott részek hiteléről művem 4. fejezetében fogok részletesen szólni. 3 Argenteos denarios . . . quorum quadraginta Bisaneius census erat. Unde et nunc denarii numero quadraginta aurum appellantur, non quod sint aurei, sed quod tot denarii Bisancium valere illo tempore videbantur.« Bécsi Képes Krónika. 52. caput.