Századok – 1916

Tárcza - Dékáni Kálmán: Küküllei munkájának kritikájához 90

TÁRCZA. 93 adománylevelet és a szóbanforgó adományozást mint királyi új donatiot a Küküllei János és testvérei számára biztosítja. Az igaz, hogy az okmány hosszadalmasan szól Küküllei érdemeiről, az életrajz megírásáról vagy épen bemutatásáról azonban nem emlékezik meg. Ilyen gyönge alapon épen oly módon belemagyarázhatunk valami benne nem lévő dolgot abba az 1349-iki oklevélbe is, mely Tótselymes adományozásával kapcsolatban szintén emleget »változatlan hűséget« és egyéb érdemeket Kükülleinél, az akkori literatusnál. Az sem bizonyít semmit, hogy Küküllei épen 1364-ben eszközli ki a királynál az adományozást. De ha már mindenáron az élőbeszédből akarjuk megfejteni, hogy mikor írta Küküllei művének első részét, akkor mindenesetre inkább azt mondhatjuk, hogy 1363-ban nem irta azt, hanem előbb. A vitás mondat a következő : . . . ego Johannes, nunc archidiaconus de Kikullew, in ecclesia Transsilvana, vicarius Strigoniensis in spiritualibus generalis, tunc licet indignus, suorum secretorum nótárius . . . Kiss véleménye, hogy a tunc arra az időre vonatkozik, mikor az első részt írta. Ez azonban nehezen magyarázható így és csak az teheti, a ki már valamely igaznak hitt tételhez ragaszkodik és azt bizonyítandó, annak lelki beállításából néz minden adatot. A tunc itt inkább azt jelentheti hogy Küküllei a király életében s egyáltalában a mű írásának idején viselte az indignus notariusságot, szembe van állítva az előszó megírásának idejével az elmúlt idő, mikor még jegyzője volt az elhúnytnak. Küküllei notariusságáról az egy előszón kívül semminemű közvetlen bizonyítékunk nincs. Sem azt nem tudjuk, hogy mikor lett azzá, sem azt, hogy meddig viselte e tisztet. 1355-ben az esztergomi érsek jegyzője lett, ez jelenthette egyúttal a királyi jegyzőséget is. Kiss mégis 1364-ig szerepelteti mint ilyent, de csak valószínűségekre alapítja állítását. Abból pl., hogy 1364-ben sub cancellaria nostra maiori teljesített szolgálatai említettnek és hogy már capellanus noster a czíme, azt következteti, hogy 1364-ig volt jegyző. De én most is fönntartom azt a »naiv hitemet«, hogy mint érseki helynök nem maradhatott meg királyi jegyzőnek. Hiszen az esztergomi érsek egyúttal a nagy kanczellária feje volt ; alája voltak rendelve a királyi jegyzők és Küküllei már 1359-ben érseki helyettes, tehát nem lehetett önmagának főnöke. Ezt még azzal sem lehet valószínűvé tenni, a mit Kiss István szintén mint bizonyítékot hoz fel, hogy »a következő esztendőben vásárolt házat Visegrádon«. (529. 1.) Küküllei notáriussága idejét én a mondottak alapján 1355 és 1359 közé, nem tíz, hanem négy évre tudom tenni. így aztán még ha a »tunc licet... nótárius« szavakat a mü első részének idejére