Századok – 1916

Tárcza - Dékáni Kálmán: Küküllei munkájának kritikájához 90

94 TÁRCZA. vonatkoztatjuk is, akkor sem lehet megállapítanunk a »kibocsátás« évéül az 1363-ikit, mert Küküllei már 1359-ben nem volt nótárius, 1364-ben pedig szintén nem volt az, mert specialis capellanus volt. Különben maga Kiss István is érzi, hogy bizonyítékai nem valami erős alapon állanak, mert azok után így ír : »azt is illő föltételezni, hogy nem maradt ránk mindenik oklevél.« (524. 1.) Ennyi és ily erőszakos véleménybebeszélés után mégis ő az, a ki »önkényesnek« mondja azt a föltevésemet, hogy a krónika első része 1352 előtt kelt. Pedig erre nézve is kifejtettem Küküllei művéhez írt bevezető soraimban okaimat. (59. 1.) Tovább (527. 1.) arról is ír, hogy »a Budai Krónikának Nagy Lajos korabeli közvetlen ősét Küküllei János állította össze.« Ez az eszme az én tollamból is kifejezést nyert, mikor a Bécsi Képes Krónikáról szólva a Budai Minorita Krónikáról megemlékeztem. (Erdélyi Múzeum 1915. évf. 57—58. 1.) »Minoriták írták e krónikát évtizedeken keresztül és könnyen felmerülhet a gondolatunk, hogy vájjon Küküllei Jánosnak Nagy Lajosról szóló történeti műve nem ennek a szerkesztésnek a folytatása. Akkor 1382-ig tartott.« De minthogy Küküllei világi pap volt, a Budai Minorita Krónikát pedig szerzetesek írták, elejtettem gyanításomat és inkább azt tartom valószínűnek, hogy a Dubniczi Krónikában fönntartott és épen a Küküllei műve 4-ik fejezete után betoldott, János minoritának tulajdonított 19 fejezetnyi töredék lehetett ennek a krónikának 1342-őn túli folytatása. Hogy ez a folytatás létezett, azt Wadding művéből (Supplementum P. Antonii Melissani de Macro, Annales minorum VIII. 20.) tudjuk, ki említi, hogy Nagy Lajos életrajzát a budai minoritaklastromban őrizték. A mi végül Turóczynak Kiss által idézett szavait illeti, hogy ő két krónikát ismer, egyet Károly és egyet Nagy Lajos idejéből, itt sem tudok vele egyetérteni, mikor az elsőben a Bécsi Képes Krónikát, a másodikban a Budai Krónikát látja. Épen ellenkezőleg áll a dolog. A Bécsi Képes Krónika ugyanis (Szabó Károly fordításában) így kezdődik : »Urunk születésének ezerháromszázötvennyolczadik esztendejében, ugyancsak Urunk mennybe menetele után való héten kedden, kezdetett ez a krónika a magyarok régi és legújabb tetteikről. . .« Tehát 1358-ban, május 11-én kezdték írni és pár esztendő alatt el is készülhetett. Minthogy semmi okunk sincs e sorok hitelében kételkedni, el kell azokat fogadnunk, úgy a mint vannak. Az sem valószínű, hogy ez az időjelzés az eredeti kéziratban is így nem lett volna és nem szószerint került volna a ránk maradt, képekkel díszített codexbe. A Bécsi Képes Krónika volt tehát a Turóczy által