Századok – 1915

Történeti irodalom - Kogutovicz Károly: Atlasz a magyar történelem tanításához. Ism. Madzsar Imre 83 - Kogutovicz Károly: Atlasz a világtörténelem tanításához. Ism. Madzsar Imre 83

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. gozásából állott. Nem egészen értem, miért közli újból a második kötet, két lap kivételével, a magyar térképeket ? így ez a kötet fölöslegessé teszi a másikat, vagy pedig a vevő ugyanazt az anyagot két ízben vásárolja meg. Az első kötet tizennégy térképének több mint felét dr. Szende Gyula készítette és pedig általában lelkiismeretesen és gondosan. Megjegyzéseink inkább egy következő kiadás számára szólnak. így pótolnám az árpádkori térképen Kerne j-t, mint régi vidéknevet, Taksonyt-1 (fejedelmi temetkezési hely), Árva, Borsod és Abaujvár királyi várakat, továbbá Bánhida, M egy er, Böszörmény és a Fischa történeti érdekű neveit. Hasonlóképen föl lehetne venni a Hunyadiak és Jagellók korát ábrázoló lapon Hédervárat, Horogszeget és Morzsinát. E térképen Zagoria neve jó helyen áll, ellenben az előbb említett lapon rossz helyre csúszott. A technikai kivitelnek is lehet része abban, hogy ugyané térképen a dalmát diocoesisek megjelölése nem pontos. A jelek ugyanis általában a kisebbítés folytán oly kicsinyek lettek, hogy alig lehet őket megkülönböztetni (1. például a 20. lapon a gör. kat. és gör. kat. román, valamint a gör. kel. szerb és gör kel. román püspökségek és érsekségek neveit). Nem csoda, ha a kartografus összezavarta őket és a 3—4. lapon Aradot püspökségnek, a 7—8.-on pedig Váradot érsekségnek tette meg. Utóbbi térképen hiányzik a pannonhalmi kolostor, az 5—6. sz. lapon pedig (Németh J. tervezete) a veszprémi püspökség. Kimaradtak a jelenkori térképen (15—16.) a horvát-szlavon bíróságok, a 20. lapon pedig, mely az egyházi beosztást tünteti fel, egyes egyházaknál az alapítási év, illetve idő megjelölése, mint Erdélynél (Szt. István), Nagyváradnál (Szt. István ? Szt. László ?), Zenggnél (XII. század ?), Diakovárnál (1229) és Fogarasnál (1853). — Nagyobb hiányokat és általában kevesebb gondosságot találunk azon a két térképen, a melyeket Németh József készített. így az elsőn, mely Európát a magyar államalapítás korában ábrázolja, a határok kissé pongyolán vannak rajzolva. Burgundia északon és keleten megnőtt, nyugaton pedig a Rhône partjával együtt épen a főváros, Arelate környéke maradt el belőle. Nem elég pontos a kalandozó hadjáratok feltüntetése sem : a 899-iki olasz hadjárat tudvalevőleg nem a Dunántúlról indult ki, egy 900-iki Zára elleni hadjárat pedig, nem tudom minő alapon került a térképre. Karantán örgrófság helyett és pedig keletebbre K. herczegséget kellett volna írni : volt ugyan liyen nevű örgrófság is, de másutt. Hiányzik e térképen a Saône, a Majna (!), valamint Quedlinburgnak is helye lett volna itt. Az Anjouk és Zsigmond korát ábrázoló lapon sraffozás jelöli »a magyar korona ideiglenes tartozékait«,