Századok – 1915

Tárcza - Lehoczky Tivadar † 679

TÁRCZA. 679 In septimana oranti magistri Nicolai Olah dedimus den. 25. Subdiacono pro eodem in eadem hebdomada dedimus den. 12. Dominico die ante festum Sancti Mathei apostoli ex mandato dominorum de capitulo domino Nicolao Olah custodi Albensi obtulimus munera, vina bona, panes, avenam, fructus, den. 75. Dominico die post Decollationis cuidam coratori pro magistro Nicolao Olah solvimus den. 7. Oláh tehát megkapta a javadalmat, s mivel a káptalan székhelyén nem tartózkodván, kanonoki kötelességének személyesen nem tehetett eleget, maga helyett egy német papot tartott, vagy legalább bízott meg, hogy helyette a karimádságot végezze, az ünnepélyes istentiszteletnél szolgáljon, illetve másokkal helyettesítette magát a kóruson, így azután a káptalan kiszolgáltatta Oláh illetményeit, megadta helyetteseinek a szokásos díjakat. Srs. A Gellért-legenda kérdéséhez. Madzsar legutolsó fejtegetései annyira megjegyzésszerűek, a legfontosabb problémákat annyira mellőzik, hogy gyümölcsöző tárgyalás alapját nem képezhetik. Tehát én is »rábízom az ügyet azokra, a kik a mi legendánk kérdéseivel most vagy a jövőben foglalkozni szándékoznak«. A személyeskedés terére nem akarom Madzsart követni. Csak arra mutatok rá, hogy annak tárgyát nem ezúttal bírált második dolgozatomból veszi — nyilvánvalóan azért, mert nem igen talált —, hanem megint kezdő dolgozatom kisiklásaira hivatkozik (1. jegyzet), melyeket pedig őszintén és nyíltan már elismertem. Ez ízlés dolga. Müller Frigyes. Lehoczky Tivadar f. (1830 okt. 5. — 1915 nov. 25.) Társulatunkat ismét súlyos csapás érte. Legrégibb oszlopaink egyike dült ki Lehoczky Tivadar elhunytával. Az ifjabb nemzedék már kevéssé ismerte a nyolezvanöt éves öreg urat, a ki lankadatlan irodalmi munkásság után az utosló húsz évben már csak ritkán lépett új dolgozatokkal a nyilvánosság elé. A nagy nemzeti küzdelem idejében lépett gyermeksorból a meglett emberek, a harezosok közé nemzeti szabadságunk szent ügye védelmére. 1848 júniusában egyenesen jogi vizsgájáról ment el honvéd-tüzérnek és ott harczolt a budaméri, kassai, szegedi,