Századok – 1915

Tárcza - Lehoczky Tivadar † 679

68 TÁRCZA. temesvári és lugosi ütközetekben. A háborúban szerezte első férfiúi tapasztalatait s ez az iskola, úgy látszik, mély nyomot hagyott gondolkodásában. Ámbár tudományos munkásságában, ha régi várainkkal szívesen is foglalkozott, nem kereste a hadi vonatkozásokat ; gyermekeit azonban katonai pályára nevelte s élete alkonyán megérte még a nagy világrengető vihart, amikor fiai és vejei a családi tűzhelytől távol vették fel a harczot a nemzet számos ellensége ellen, a mikor az orosz invasio már-már az ő tartózkodása helyét, Munkácsot is fenyegette, úgy hogy az is a haditerületbe esett bele. De az Isteni gondviselés még megengedte érnie, hogy lássa a vidék felszabadulását s az oroszok vereséges visszavonulását. Kegyeletes nemzeti érzése és fogékony lelke hódították meg a tudománynak is. A szabadságharcz után visszatért tanulmányait folytatni, majd közpályára lépett s 1865 óta a volt Rákóczibirtokoknak : a munkácsi és a bereg-szentmiklósi hitbizományi uradalmaknak ügyésze volt. Az ötvenes és hatvanas években azonban még alig mutathatta ki valaki jobban hazaszeretetét, mint ha a nemzeti múlt emlékeivel foglalkozott. így lett az ügyvédből történetbúvár és régész. Amikor társulatunk 1867-ben megalakult, Lehoczky buzgalmát már számos irodalmi közleménye dicsérte és az első választmány tagjai sorába őt is megválasztották. Azóta állandóan tagja volt igazgató-választmányunknak negyvenkilencz éven át. Minekutána folyóiratunk megindult, tíz éven át nem volt évfolyama, a melyben becses közleményei hiányoznának. A Századok mellett több becses közleménye jelent meg a Történelmi Tárban is. A nyolczvanas évek óta azonban tudományos értekezéseivel leginkább az Archaeologiai Értesítőt szerencséltette. Különös előszeretettel foglalkozott régi művelődésünk elszórt emlékeivel — és sok érdekes gazdaságtörténeti emlékre hívta fel a figyelmet, de lassanként kutatásait kizárólag az archaeologia körére korlátozta. Tervszerű ásatásokat rendezett Bereg, Ung, Ugocsa és Torna megyék területén s a régi leletek egész sorait dolgozta föl. Nagyobb összefoglaló munkákat azonban csak szűkebb kutatási körére, Bereg megyére vonatkozólag publikált. Ilyenek Bereg vármegye monographiája három kötetben (Ungvár 1881— 1882.), Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bereg vármegyére és környékére (Munkács 1892.), Bereg megye és a munkácsi vár 1848/49-ben (Munkács 1899.). E nagyobb munkák mellett azonban a szakfolyóiratokban megjelent számtalan értekezései tanúskodnak sokoldalúságáról és eleven tolláról. Két nagy nemzeti küzdelem emlékeivel és egy szokatlanul hosszú munkás élet szép érdemeivel tért meg őseihez.