Századok – 1915

Történeti irodalom - Temesváry János: Erdély választott püspökei (1618–1695.) Második rész 662

662 TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 A munkát okleveles függelék és részletes név- és tárgymutató és négy leszármazási tábla fejezi be. A mü díszes kiállítása a Franklin Társulatot, a családtörténet pedig a szerzőt dicséri s méltó a híres püspök nevéhez, a kinek emlékét Szamosújvárott szoborral örökíti meg hálás népe. y|. Temesváry János : Erdély választott püspökei. (1618—1695.). Második rész. (1663—1695.) Szamosujvár, 1914. 8° 122. 1. »Választott« püspökök (episcopi electi) Erdély főpásztorai e korban, mert kir. kineveztetésüket nem erősítette meg a szentszék s így mint erdélyi püspökök nélkülözték a püspöki consecratiót. Ezek életrajzát írta meg a szerző. Közzétett második füzete 1 a következő erdélyi püspökök biographiáját tartalmazza : Tolnay Ferencz (1663—1666). Csaknem összes történetíróinknál a reá vonatkozó oklevelek hibás olvasása miatt a kétségkívül téves Tolvay vagy Tolnay néven szerepel. Mint vasvári (szombathelyi) kanonokkal találkozunk vele először. Rövid időközökben türjei, vasvári préposttá, jáki apáttá, 1654-ben szendrői püspökké és kir. tanácsossá, 1663-ban erdélyi püspökké lett. Ez utóbbiak azonban puszta czímek voltak e korban. A püspöki birtokok világi kézre kerültek. Szenttamásy Máté (1667—1676). 1653-ban csornai prépost, majd korbáviai cz. püspök, végre I. Lipót erdélyi püspökké nevezi. A szentszék azonban a királynak történelmi érzékre valló, gondosan kidolgozott memoranduma ellenére is vonakodott Szenttamásyt püspöki székében con firmáim. Ezért mindvégig Csornán élt. Sokoldalú, üdvös főpapi működése mellett a közélet terén is tevékeny részt vett. Mint az irodalom és művészetek lelkes barátja, ezeket is örömmel istápolta. (Az ő áldozatkészségének köszönhetik Ágoston Péter jezsuita és Gallya Mihály pázmánita műveik megjelenését.) Mokcsai Mokcsay András (1676—1679). Az egri egyházmegye papjainak sorából emelkedett az erdélyi egyházmegye élére. Papsága tizedik évében (1649) bejut az egri káptalanba s mint ennek tagja idővel püspöki helynokként működik. 1676-ban elnyerte az erdélyi püspöki czímet. Két évvel azelőtt kapta a leleszi prépostságot, azért mint »választott« püspök is Leleszen tartózkodott. Sebestyén András (1679—1683). Életét, pozsonyi kanonokká történt kineveztetéséig (1667) homály födi. Több egyházi állást viselt, míg végre az erdélyi püspöki czímet és a leleszi pré-1 Az első füzet ismertetését 1. »Századok« 1914, 67.