Századok – 1915

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos l. Acta alatt. 642

'650 TÖRTÉNETI IRODALOM. királyságot (regnum Albániáé) — bár nem az egészet — 1267-ben Balduin konstantinápolyi latin császár Anjou Károly szicziliai királynak adományozta. Ennélfogva ez idő óta az albánokra vonatkozó iratok a nápolyi Anjou-regestakötetekben találhatók (tomi I. materies uberrima ex archivo Neapolitano desumpta est — írja az előszó). Ezeket a regesztákat, melyeket már a XVII. században kivonatolt Carlo de Lellis, majd 1873 előtt a berlini Hopf készített belőlük jegyzeteket, utána pedig az •orosz Maku§ev másolt le 520 darabot (köztük 210 albán vonatkozásút), időközben többször is megdézsmálták, úgy hogy a sok eltűnt darabnak csakis ezen kivonatai és másolatai maradtak meg. Sajnos, Sufflay sem Lellis jegyzeteit, sem MakuSev másolatait nem használhatta. Mindössze Hopf kivonataihoz juthatott hozzá, ezek pedig nemcsak zavarosak, hanem sokszor •olvashatatlanok is. Ennélfogva a gyűjtemény nem teljes. Mindenesetre mérhetlenűl hasznosabbak lettek volna e német-latin szavakkal kevert kivonatoknál MakuSev másolatai, de ki tudja, megkerülnek-e még ezek valaha ! Az albán területet I. Károlytól II. Károly örökölte, a ki 1294 aug. 13. másodszülöttjének, Fülöp tarantói herczegnek adományozta (523. sz.), ez meg 1311 ápr. 28. fivérének, Róbertnek engedte át (597. sz.), Róbert pedig 1332 decz. 17. nagybátyjának, Jánosnak adta tovább. Ügy látszik azonban (456., 468., 508. sz.), hogy a Palaeologok nemcsak fenntartották a jogaikat, hanem Albánia délkeleti részét Krojával együtt birtokolták is, míg az északkeleti rész a szerbek befolyása alá került (509., 510., 511., 547., 588.). Ez végül kiszorítja a délkeleti részből is a görögöket s Dusán István 1333-ban már Albánia királyának czímezi magát (764. sz.), mely czímet először a dogé adta 1308-ban (Milutin) Uros szerb királynak (594. sz.). 1343-ban már Dusán erősíti meg a Krojaiak részére őseinek, Komnen Manuelnek és Lascarisnak a kiváltságleveleit (834. sz.). Ezzel végződik a kötet. A Durazzót székhelyül biró nápolyi Anjouk birtokrészének sorsát a kötet róluk szóló utolsó darabja (824. sz.) nem fejezi be. Albániába való bejutásuk az albánok részéről is ellenállással találkozott. Legalább a 279., 280., 289., 294. és 305. sz. albán túszokról szólanak, majd pedig mikor a görögök 1274-ben ostrom alá vették Durazzót (330., 332. s már előbb a 282. sz.), albán foglyokat visznek Brindisibe (338., 342., 354., 387., 396., 416., 433-, 454- stb. sz.). E foglyok meg is vannak nevezve. Ezen kívül a nápolyi fejedelmek több, névszerint megnevezett albánnak adományokat adtak (563., 736. sz.). Néhány pápai oklevélben (648., 649.,