Századok – 1915

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos l. Acta alatt. 642

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 rarissima est, ubi de documentis agitur patriis) dantur acta, quae in Albania ipsa essent confecta. Ennélfogva méltán ámul az ember, hogy a szerkesztők 1479-ig, a gyűjtemény záró évéig mégis 4 negyedrétű kötetre való okmányt voltak képesek összeszedni. Joggal kíváncsiskodhatunk tehát, hogy mi minden lehet ebben a hatalmas okmánygyűjteményben, mely egy országnak is becsületére válnék. Erről a tárgyról egyelőre csak az előszó végén találunk s ott is igen rövid tájékoztatást (III. De edendi ratione. P. XII. de materie in tomos dispositione pauca). Az I. kötet 1343-ig terjed, s mivel az első okmány 344-ből való, épen ezer esztendőt ölel föl. 1—835 oklevél lévén benne, nem is 1—1 drb jut minden esztendőre. A II. kötet 1407-ig nyúlik, azaz már csak 64 évet foglal magában. A III. és IV. kötet 1479-ig folyik s így a kettő együtt 72 (átlag 36) évet foglal össze. Ebből látható, hogy az albánok történeti emlékeinek a súlypontja az 1343 utáni időre esik. Ez a 136 esztendős kor eseménydúsabb, mint az előbbi ezer esztendő együttvéve. Amaz 3 kötetre való anyagot nyújt, ezé az ezer esztendőé pedig belefért az i-sőbe, a mely ennélfogva soványabb, szegényebb, de az összeállítása nehezebb, mint az előbbieké együttesen. Ezeknek a tartalmáról az említett dispositióról szóló 8 sor mindössze annyit árul el, hogy a szerkesztők a Il-ik kötetben Albániának DuSán Istvántól történt (1343) meghódításától Velencze alá való jutásáig (1407 vagy 1421) terjedő okmányokat adják, szóval a szerb kort. Mivel pedig a szerbeknek maguknak is alig vannak okmányaik s a mi van is, mind ismeretes, e részről alig várhatunk új anyagot. Előre is tudhatjuk tehát, hogy a kötet tartalma jórészt velenczei és olasz levéltárokból való leend. A III, és IV. kötet tartalma, a mennyiben ezek Albanensium contra Turcas dimicationem duce G. Kastriota continebunt, tulaj donképen a leghíresebb albánnak, Kastriota Györgynek a korára és működésére vonatkozó anyagot nyújtja. Ennek nagy és legérdekesebb, eddig ismeretlen részét értesülésem szerint Thallóczy L. a barcellonai állami levéltárban találta és gyűjtötte össze. Jogos érdeklődéssel várjuk tehát e 3 kötet mielőbbi megjelenését is. Rövidesen összefoglalva az előbb mondottakat, teljesen áll Sufflay idézett mondása, hogy perpauca omnino periodi hujus (1479, tehát az 1—4. kötetre való anyag) dantur acta in Albania ipsa confecta. Materiae molem documenta efficiunt auctoritatum exterarum cum Albániáé factoribus producta. Ennek a csak kül-