Századok – 1915

Értekezések - ECKHART FERENCZ: A közös vámterület történetéről 465

A közös vámterület történetéről. Alig van olyan kérdés, melylyel politikusaink az utolsó száz évben többet foglalkoztak volna, mint az Ausztria és Magyarország közti vámviszony. Ha a két ország közvéleménye egymás ellen elmérgesedett, a főok rendesen a vámpolitika volt ; ha a politikai pártok egymás ellen izgató anyagot kerestek, a vámpolitikában mindig megtalálták azt. Alig van olyan kérdés, melynek fejlődését magyar vagy osztrák történetírónak nehezebb előadni, mint a vámpolitika. Pedig ennek tisztázása és alapos ismerete történetírásunk egyik legszükségesebb feladata. A vámpolitika mint tengely körül forog az Üj-Magyarország gazdasági kialakulása. A 30—40-es évek történetét, legnagyobbjaink : Széchenyi, Kossuth és Deák szereplését, a köztük levő ellentéteket nem ismerhetjük meg igazán, ha nem tudjuk, hogyan alakult a vámviszony Ausztria és Magyarország között és hogy az egymásra utalt két ország gazdaságilag miként fejlődött a vámpolitika következtében. E folyóiratnak nem hivatása a napi politika kérdéseivel foglalkozni, még akkor sem, ha azoknak nagy történelmi multjuk van, de hivatása a történelmi mult ismeretét terjeszteni még akkor is, ha abból némelyek — a mi távol áll tőlünk — politikai tanulságot vonhatnak le. »Örökölt bajunk, hogy történettelenek vagyunk. Ezért nem bugyog számunkra a történelmi megismerés gazdag forrása. Hibás ebben igazi történelmünknek csekély művelése, jobban mondva elhanyagolása is. Hogy mi történt Ausztria-Magyarországgal a bécsi congressus óta ; a gazdasági, nemzeti és állami életnek ez a szerfölött változatos, hatalmas átalakulása még a műveltek előtt is ismeretlen vagy legalább is ellenmondásokkal telt egyes események chaosa. Ezen fejlődés törvényét nem kutatta ki, nem írta meg senki. És ezért temetődött be számunkra a tapasztalás forrása, ezért éljük át napjaink történetét nem gondolkozva és tevékenyen, hanem szenvedve, mint változó hangulatok áldozatai. Századok. 1915. IX. füzet. 30