Századok – 1915

Értekezések - ZAYZON SÁNDOR: Károlyi és a szatmári béke - 34

KÁROLYI ÉS A SZATMÁRI BÉKE. 39 meg is tartanak. Azért míg Isten az világban fentart, hozzájuk való kötelességemet úgy ügyekszem conservalni, hogy az kik mostan balítélettel vannak is felőlem, akkor lelkek megnyugszik rajtam.« A mit ebben a levélben ír, lelkéből fakad. Klobusiczky előtt, egyik jóbarátja, föltárta őszinte gondolatát s azt a szándékát, melylyel áttért Rákóczihoz. Ivuruczczá lett, de felfogása még mindig nem egyezett teljesen az övékével. Még él benne a király iránti ragaszkodás és a közvetítés gondolata. Talán remélte, hogy még kiegyenlíthetők az ellentétek. Később, a mikor Rákóczival bizalmasabb viszonyba jutott, hatotta csak át a kuruczság szelleme igazán. Azon érzelmekből, melyekkel áttért ahhoz, csak az maradt, hogy higgadtabb felfogása következtében mindvégig a békülésre hajlandóbbak közt találjuk. Hogy az ország helyzetéről való felfogása mennyire megváltozott, kitűnik, ha összehasonlítjuk búcsúlevelét az 1706 január 22.-iki ,x

az ország politikai állapotáról írt értekezésével. Míg a levélben a király mindenható jogát elismeri, addig értekezésébén már azt fejtegeti, hogy a nemzetnek joga van szembehelyezkedni az uralkodóval, ha az alkotmányellenesen kormányoz. E két felfogásban tükröződik Károlyi gondolkodásának változása. Rákóczi oldalán már úgy vélekedik, hogy az Aranybulla záradéka, bár eltöröltetett, mégis de lege naturae érvényes, mert mindenkinek s így a nemzetnek is joga a védekezés a sérelem és jogtalanság ellen. E felfogás szerint sérelem, ha az uralkodó az országot, mint örökös tartományt kormányozza, tehát a nemzet, ha kell, fegyverrel is jogosan ellenállhat, míg e sérelem tart. De nem zárja ki ez az álláspont a békülést sem, mihelyt megszűnik a jogtalan állapot. Ez a felfogás jutott ellentétbe a mozgalom végén a Rákócziéval. A fejedelem akkor is lehetetlennek tartott bármily formájú békülést az erdélyi fejedelemség és a külföldi garantia elfogadása nélkül. Károlyinak békeföltétele csak a jogtalanság megszűnése, minden biztosíték nélkül, hogy ne ismétlődhessék ; Rákóczi czélja : a jogtalanság oly végérvényes megszüntetése, hogy többé ne ismétlődhessék. Rákóczi czélja idealisabb és nagyobb, de a körülmények következtében a Károlyié lett hasznosabb az országra nézve, mert utat mutatott a fegyveres leveretés elkerülésére. Károlyit mint kuruczot is ugyanaz a higgadt nyugodtság, pontos számítás és kötelességeinek pontos teljesí-1 Károlyi-család levéltára. V. k. 364—374. o.