Századok – 1915
Értekezések - ZAYZON SÁNDOR: Károlyi és a szatmári béke - 34
40 ZAYZON SÁNDOR. tése jellemzi, a mi azelőtt. Rákóczi először nem rokonszenvez vele, de később mind jobban megszereti, mert látja, hogy úgy nyilt csatában, mint a belügyek intézésében egyik leghasználhatóbb támasza. Ezt bizonyítja a róla önéletrajzába adott jellemzés, melyet valóban találónak mondhatunk.1 »Oly embernek, mint Károlyi, nem sok oktatás kellett, a természet megadott neki minden kelléket arra, hogy jó tábornok váljék belőle : gyors felfogású, szilárd, tevékeny, fáradhatatlan a módok és segédeszközök kitalálásában. Szorgalmas, mindig nyájas és udvarias volt. Alattvalóit jól meg tudta válogatni és helyesen alkalmazni, gyűlölte a lakmározásokat és pulyaságokat.« Nagy vonásokban ismerve Károlyi gondolkozását és első átpártolásának okait : azokkal a körülményekkel kell megismerkednünk, melyek a béke megkötésére indították.. II. Az ország belső állapota a kuruczkor végén. A belső állapotok ismerete dönti el, vájjon a hat éve tartó elkeseredett küzdelmet a nemzet tudta volna-e folytatni ; vájjon a szatmári béke nélkül nem jutott volna-e Magyarország — eltekintve esetleges diplomatiai közbelépéstől — arra a sorsra, melyre Csehország a fehérhegyi csata után. Az ország a török pusztítás és négy alkotmányért folyó küzdelmet élt már át akkor, mikor újból fegyvert ragadott. Már ebből lehet következtetni, hogy úgy gazdaságilag, mint hadi tekintetben nagy mértékben ki volt merülve. Ahhoz pedig, hogy Rákóczi sikeres küzdelmet folytathasson, ép pénzre, jó gazdasági alapra volt szükség. A háború első részében a franczia udvartól kapott pénzt, de ez az összeg sem ment föl évenként 200.000 tallérnál többre. Ekkor még a segélypénzből és roppant birtokainak jövedelméből rendes, bár kisszámú katonaságot tudott fenntartani, melylyel — tekintetbe véve azt, hogy rendszeres német katonaság is kevés van az ország területén és a mi van, az is szétszórva — sikeresen küzdhetett. 1707 után azonban nem kapott rendszeres pénzsegélyt. Erre enged következtetni az, hogy az ónodi gyűlésen ép azt kellett keresztülvinnie, a mi ellen legjobban el van keseredve az ország : a rendes adót. Palmes egy 1710-iki levele ugyan említi, hogy Rákóczi kapott 100.000 tallért, de ez nem bizo-1 Rákóczi önéletrajza.