Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung - 448

TÖRTÉNETI IRODALOM. 448 alakjuk egy régibb alak megrövidülése, t. i. a szóelei eredeti a hangot elhagyták, mintha névelő volna ; igy a mai Gógán : régi Agógán, Abógán volt ; Lexander : Alexander ; Vasalla : Avasalja ; Bolmány : Abolmány ; Szúpatak : Asszupatak : Borgáta : Aborgáta ; Sziágy, Szilvágy : Asszívágy (Asszjú-ág). — Szily Kálmán megállapítja, hogy a büntet szónak XV—XVI. századi jelentése nem »punio« volt, hanem »convitior, accuso, culpo« s ezt régi könyvek magyarázatában nagyon is figyelembe kell venni. — Jakubovich Emil hosszabb czikksorozatot kezd a régi magyar női nevekről. XII—XV. századi oklevelek anyaga alapján ; az első sorozat tíz név Adviga-tól Anna-ig. Magyar Nyelvőr. 1915. Május. Réthei Prikkel Marián a toborzó szóról kideríti, hogy eredetileg pusztán »táncz« volt a jelentése ; hogy később haditáncznak, katonaszedő táncznak, katonaszedésnek értették, az a nyelvújításnak nagyrészt félreértésen alapuló belemagyarázása. Június. Simonyi Zsigmond az Ilosva, Jolsva, Isaszeg helynevek eredetét egy szláv jelsa, olsa = égerfa jelentésű szóban találja, mely az Oes a helynévben is szerepel. — Wertner Mór az Oklevélszótár : Balata, Bő, Czudar, Czépános, Csergő, Ebéd, Endős, Forgács, Lábatlan szavaihoz közöl értékes adatokat. — Losonczi Zoltán : Steier Ottokár XIV. századi német Reimchronik-jának magyar közszavait és tulajdonneveit közli és magyarázza. Magyar Paedagogia. 1915. Márczius—április. Gyulai Ágost : A háború és a kultúra kérdése az irodalomban. Néhány neves német s magyar tudós tanulmányát ösmerteti ; mindannyian a háború s kultúra kapcsolatának kérdését bonczolják. Ellenfeleink czirányú felfogását ez idő szerint nincs módunkban megösmerni. Május. Eötvös Károly Lajos: A zeleméri gyámintézet. Az 1845-ben megnyílt zeleméri nevelőintézet alapításának s rövid történetének érdekes leírása. Június—július : Szelényi Ödön : Egy régi magyar paedagogus. Genersich János életének s irodalmi működésének beható bonezolása. — Hellebrant Árpád az 1914. év paedagogiai irodalmának repertóriuma. Magyarország. 188., 191., 195., 198., 202., 209., 212., 216., 219., 223., 226. szám. Kacziány Géza Görgei-ről szóló czikksorozatában katonai működését bírálja. — 233., 240. szám. Kacziány Géza : Kossuth widdini levele. Az eredeti kéziratból először adva ki, bevezetésekkel és jegyzetekkel látja el. Kimutatja, hogy Kossuth a widdini levél szerzőségét sohasem tagadta, hanem csak nemzetének írt azon »búcsúszózat« szerzőségét, mely az európai sajtóban elterjedt, melyből 1849-ben egy német kiadás Lipcsében jelen meg, magyar fordításban pedig Heckenast Gusztáv 1850-ben Pesten adta ki. — 242. szám. II. Péter czár magyar nevelője. Stern Bernát a Neues Wiener Journalban közölt czikkének fordítása. Ebben Nemes Zékány Jánosnak, II. Péter czár Alexej nevű fia nevelőjének viszontagságos életét írja meg a szerző. Mitteilungen des Instituts für oesterreichische Geschichtsforschung. XXXV. Bd. (1914.) 4. füzet. H. Kretschmayr többek között ismerteti R. Zehntbauer : Verfassungswandlungen im neueren Österreich (Heidelberg, C. Winter, 1911, 192 1.) munkáját. A könyv tulajdonképen nem ad összefüggő egészet, hanem azon előtanulmányok egyes eredményeit nyújtja, melyeket szerző folytat egy nagyobb munkához, a melyben Ausztria-Magyarország közjogi viszonyait minden politikai tendentiától mentesen tisztán