Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 445

TÖRTÉNETI IRODALOM. 445 T. M. dr. — Baranyai József dr. : A komáromi nyomdászat és komáromi sajtó története cz. művét ismerteti Zsigovits Béla dr. A könyv nem csupán helyi érdekű, hanem irodalomtörténeti és bibliographiai vonatkozásainál fogva általánosabb érdeklődésre tarthat számot. Keresztény Magvető. 1915. 1. sz. Kelemen Lajos: Legidősebb Vargyasi báró Dániel Gábor (1824—1915). Nekrológ az elhalt főúrról, ki folytonos politikai tevékenysége közben is tudott időt szentelni a történettudománynak ; saját családi levéltárának becses anyagán kívül több okmánytárt adott ki nemzetsége múltjára vonatkozólag s megírta családja történetét is. 2. sz. Sztripszky Hiador : Ukraina és az unitárizmus. Az egykori kijevi fejedelemség történetét röviden ismertetve, közli a XVI. században protestánssá lett ukrajnai községek sorát és rövid történetét. Az alakilag is szerveződött egyházközségeknek alig egy tizedét teszi az ismertetett 34 unitárius egyház, még kevesebb volt a református. Ellenben a községek nagy része a földesurak állásfoglalása szerint folyton ingadozott az unitárius és református irány közt. Később a földesurak áttértek a római kath. vallásra és ellengyelesedtek, ekkor a városi polgárság tartotta fenn még egy ideig a protestantismust. Nagyobb jelentőségű volt a fehér-orosz unitárismus ; itt egyedül a novgorodi vajdaságban az 1590-es években 650 orthodox templom jutott unitárius kézre. Ukrajnában épúgy nem hiányoztak a hitbeli megújhodásban a szélső áramlatok, mint Erdélyben : itt is fellépett csakhamar a szombatosság, melynek előjelei már a XV. században megvoltak. Az ukrajnai irodalom első nemzeti nyelvű bibliafordítása is a reformatio előttről való. Nyelvileg a protestantismussal csak erősödött a cseh irodalmi hatás, t. i. Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában a latin után mindjárt első kulturnyelvnek a csehet tartották. Szerző kimerítőleg ismerteti az ukrainai protestantismus egyházi irodalmát ; ma már csak irodalmi emléke van ennek az egész hitéletnek. A nemesség katholisált, a nép visszatért a görög egyházba. Komáromi Djság. 19. szám. Baranyay József : Komárom bevétele 1317-ben. Róbert Károly a debreczeni csata megvívása után az országos hadat a Trencséni Csák Máté uralma alatt álló Komárom vára alá rendelte, melyet két hónapig tartó ostrom után elfoglalt. — 24. szám. Zulawski Andor : A komáromi 12-ik gyalogezred, története. Az ezred történetéről szóló mű ismertetése. — 28. szám. Id. Szinnyey József : Végső küzdelmek Komárom körül. Naplójegyzetek 1849 jún. 20-tól 29-ig terjedő időről, midőn éjféltájban visszavonult a magyar sereg Komáromba s ezzel Csallóközt végkép feladták. Könyvtári Szemle. 1915. 4—8. füzet. Gárdonyi Albert: Könyvcensura és ritka könyvek. Martinovics korának könyvcensurájával szemlélteti, hogy a könyvelkobzások következtében hány munka vált értékessé. — Kremmer Dezső : Újságszelvények gyűjtése. Az újságszelvények gyűjtésének jelentőségét és módszerét tárgyalja. — Haraszti Károly : A pesti nyomdák a XIX. század első felében. Adalékszerűen ismerteti a pesti nyomdák keletkezését és működését. Magyar Figyelő. 1915. 9. szám. Réz Mihály : Anglia Egyiptomban. Cromer »Das heutige Egypten« czímű munkája alapján igyekszik feltárni Anglia gyarmati politikáját, a mely mindig gazdasági eszközökkel készíti elő a talajt a diplomatia számára. — Horváth Jenő : A leszámolás diplomatiája. A franczia és angol belpolitikai