Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Középiskola - 446

TÖRTÉNETI IRODALOM. 446 válsággal magyarázza a nevezett államok háborús politikáját, mely a közvélemény figyelmének elterelésére van hivatva. 10. sz. Schiller Ottó : A ma kultúrája és a háború. A világháborúban nem a különböző kultúrák, hanem csupán az államok vetélkedését látja s tagadja azon sokat hangoztatott állítást, mintha a catastrophât a nemzeti capitalismus akarta volna, sőt épen a világháborútól várja a nemzeti capitalismus megerősödését. — Divéky Adorján : Az 1741-iki lengyel alkotmány. A Lengyelország első felosztását követő reformmozgalmat s a reformereknek a régi nemesi szabadságuk védőivel szemben kivívott diadalát vázolja. — Eöttövényi Nagy Olivér : A korszellem decadentiája és a nemzet bukása. Ortvay Tivadarnak II. Lajos magyar király özvegyéről írt életrajzát ismerteti, mely a Magyar Történeti Életrajzokban jelent meg. 11. sz. Balcanicus : Az álnok szövetséges. Az olasz kormány és a monarchia közötti viszonyt ismerteti a balkáni válság és a világháború tartama alatt. 12. sz. Laurentzi Vilmos : A világháború nagy problémája. A politikai egységek helyébe lépett gazdasági egységek érdekellentéteire vezeti vissza a világháborút s a gazdasági érdekek elhelyezkedésében látja a háború tulajdonképeni czélját. Szerinte Nagybritannia elérte gazdasági imperialismusának hanyatlási korszakát, mert gyarmatainak óriási nyerstermény anyagából juttatnia kell a versenyző többi ipari államnak is. Végül javaslatot terjeszt elő a versenyző gazdasági érdekek határairól, a melyek megállapításától az emberi kultúra fellendülését reméli. — Pékár Gyula : Nemzeti értékek a világháborúban. A világháborúban résztvevő hatalmak benső értékét elemzi s a világháborúban az értékek erőpróbáját látja. 13. sz. Réz Mihály : A monarchia jövője. Az események alapján megállapítja, hogy az osztrák németség még suprematiájának elejtése árán sem volt képes szlávjainak hűségét megtartani, a magyarság pedig a többi fajokkal szemben összetartó erőnek bizonyult. Ez alapon a monarchia vezetésének jogát a magyarság számára vitatja. — Balcanicus : A Balkán és a világháború. A balkáni államok és a háborút viselő nagyhatalmak közötti viszony okait és következményeit ismerteti. 14. sz. Marczali Henrik : A tengeri háború és az amerikai Egyesült Államok. A tengerek hegemóniájáért folytatott ujabbkori küzdelmek történetét ismerteti, a melyek során Anglia került ki győztesnek. E hegemóniát állandóan zavarta a semleges kereskedelem, melynek szabályozása sok nehézséget okozott. Anglia mai álláspontja sérti ugyan a semleges hajózás érdekeit, de az Egyesült-Államok a sérelem felett napirendre térnek, mert a háborútól a német gazdasági vetélytárs elpusztulását s Anglia gyöngülését reméli. — Zombory István : Porfirio Diaz. Mint Bismarck-typusú államférfiút jellemzi, kinek kormánya alatt Mexico hatalmasan fellendült. Magyar Hirlap. 172. szám. Szterényi József : Andrássy Gyula gróf Balkán-politikája. Adalékot nyújt Andrássy politikájához és pedig Romániával kötött első kereskedelmi szerződésünk idejéből, melynek tárgyalása közben rakta le Andrássy Balkánpolitikájának alapját. Czélja volt tevékeny politikával s a gazdasági lehetőség teljesebb kihasználásával a Balkánon befolyásunkat terjeszteni. Magyar Középiskola. 1915. évfolyam. 3—4. szám. Dékány István Komis Gyula : Történelem és psychologia cz. tanulmányát