Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Historische Zeitschrift - 442

442 TÖRTÉNETI IRODALOM. 442 Teologica 1914. 1—2. számában), ki ezt az uniót tagadja, illetőleg sokkal kisebb méretűnek tartja. — A. Rusu : Câteva note pe margined uneii cár ti de valoare. Dr. Vasile Moldovan : oVizita^ie canonica in Maramurás« (Szamosújvár 1915.) cz. könyvét, illetőleg ennek alapján a 49 egyházközségből áŰó mármarosi gör.-kath. oláh vicariatus területén élő oláhság egyházi és kultúrális viszonyait ismerteti. 11. és 12. sz. §t. Tásiedanu folytatja a bihari unió történetét. Kovács Melétos, első nagyváradi gör.-kath. püspök egyházlátogatási útjáról községenkint szerkesztett jegyzeteit adja ki, Bunyitay véleményére hivatkozva Gruiával szemben (Rev. Teologica), ki azok hitelességét kétségbevonta. Dunántúli Protestáns Lap. 1914. évi 27. és 28. sz. K. K. : >>A Psalterium Trajectense«. Leírja az utrechti egyetemi könyvtár ilyen czímü unikum-példányának tartalmát és történetét, mely oda 1716-ban de Ridder W. ajándékából került. Egyetemes Fhilologiai Közlöny. Június—július. Alszeghy Zsolt: Szűcsi József Bajza József czímű művét méltatja. — Zolnai Béla : Kádár Jolán A budai és pesti német színészet története 1812. játékszíni és drámairodalmi szempontból czímű értekezést ismerteti. — Németh Gyula : A nagy szentmiklósi feliratokhoz. Mészáros Gyula a Nagyszentmiklóson talált kincsek feliratait próbálja magyarázgatni az Ethnographiában (1915. I. f.), teljesen hamis nyomon. — 'HellebfänlÄrpád az 1914. ev magyar philologiai irodalmának repertóriumát adja. Egyházi Közlöny. 1915, évf. 10. és 11. sz. A galicziai orthodox propaganda cz. czikkek az eloroszosító mozgalom múltját és jelenét ismertetik. 13. sz. Agliardi bibornok. Agliardi Antonio bibornok nekrológja, a ki mint bécsi nuntius a magyar egyházpolitikában is nevezetes szerepet játszott. 14. sz. Bunyitay Vincze történettudós nekrológja. 18. sz. A Holland és a Szentszék cz. czikkek azon alkalomból, hogy a szentszék és Hollandia között megindultak a németalföldi vatikáni követség felállítására irányuló tárgyalások, ismerteti Hollandia és a szentszék diplomatiai összeköttetéseinek történetét. — Huber Lipót : A vérvád és vérgyilkosságok története cz. sorozatában (45. közlemény) elmondja a zborói (1875) és szalacsi (1877) vérvád történetét. 19. és 20. sz. Huber Lipót (a 46. és 47. közleményben) a tiszaeszlári vérvád történetét ismerteti. Erzsébetfalvai Közlöny. 21—25. sz. Leitner Pál: A 32-es ezred történetéből. Az ezred története rövid vonásokban felállításától <1741) kezdve. Földrajzi Közlemények. 1915. 5. füz. Cholnokyjenö : Budapest földrajzi helyzete. Mindazon földrajzi tényezők beható méltatása, melyek a történelem folyamán a fővárost a magyar városok sorából kiemelték — Milleker Rezső : Városok földrajza. Priez Gyula »Budapest földrajza« czímű munkáját bírálatosan ismerteti s különösen a településtörténelem fogyatékosságaira mutat rá. Gömör-Kishont. 33. szám. Id. Farkasfalvi Imre : A gömöriek Váczon. Váczon letelepedett gömöri családokról. Historische Zeitschrift 3. F, 18. Bd. 1. H. (1915.) Loserth ismerteti: A. O. Meyer : Nuntiaturberichte aus Deutschland. 17. Jahrhundert. 4. Abteilung. Die Prager Nuntiatur des Giovanni Stefano Ferreri und die Wiener Nuntiatur des Giacomo Serao. (1603—