Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Huszadik Század - 443

TÖRTÉNETI IRODALOM. 443 1606.) Berlin, Bath. 1913. A jelentések óriási anyaga regestaformában van közölve. A nuntiusokat különösen foglalkoztatja a tizenötéves török háború és Bocskay felkelése. — Andreas ismerteti M. Fliegenschmidt : Deutschlands Orientpolitik im ersten Reichs-jahrzehnt, 1870—1880. (Berlin, Puttkammer, 1912.) Teil I. Sem új anyagot, sem eredeti szempontot nem hoz, de jó összefoglalás. Természetesen Ausztria-Magyarország keleti politikáját sokszorosan érinti. — A. Hasenclever ismerteti Ernst Molden: Die Orientpolitik des Fürsten Metternich, 1829—1833. Ismertető nem teszi magáévá szerző véleményét, mintha a münchengrätzi szerződés valami nagy sikert jelentett volna Metternichre nézve. — L. Eisenmann számol be L. Ritter von Przibram : Erinnerungen eines alten Österreichers II. kötetéről. A kötet nem oly értékes, mint az első volt, mert szerző 1876 után kénytelen volt megválni a külügyminisztériumban addig viselt befolyásos állásától. Inkább kultúrtörténeti értéke van, mindazonáltal néhány sikerült vonást ad pl. Andrássyról, Kálnokyról, stb. — Müsebeck ismerteti J. Bleyer : Friedrich Schlegel am Bundes-tage in Frankfurt. (Különl. az Ungarische Rundschauból. München— Leipzig 1913.) Különösen nevezetes levelezése Széchenyi Ferencz családjával. Hrvatska Frosvjeta. 1915. 1—4. sz. Dr. Horvát R. : Kako se ujedinila Italija. Olaszország egyesülésének története. — Laszowski E. : Admontska stika sv. Heme : Beatrica Frankopanka. Egy 1500-ból származó, Gráczban őrzött olajfestményről ír, mely szent Hemát, az admonti benedekrendi kolostor alapítóját ábrazolja s melyet a »Der deutsche Herold« cz. folyóirat ez évi 3. számában közölt. Es mert ennek hasonmása — egy fametszet — a zágrábi városi múzeumban van meg, szintén »S. Hema« aláírással : bizonyítja, hogy e kép megegyezik a Hohenzollernek berlini családi képtárában levő olajfestménynyel és Frangepán Beatrixnek, Korvin János, majd Brandenburgi György feleségének arczképe ; adja Fr. Beatrix életrajzát. — R. Strohal : Grad Senj prvo kulturno ognjiSte hrvatskog naroda. Nemrég megjelent »Hrv. glagolska knjiga« cz. könyve alapján akarja megdönteni azon véleményt, mit a horvát iskolák tanítanak, hogy a horvát nemzeti irodalom bölcsője Dalmáczia (Ragusa) volna. Senjben s a horvát tengerparton már élénk irodalmi élet volt, mikor Dalmáczia még csak ébredezett s a Senjben 1494-ben felállított glagol nyomdából csak 1599-ig 53 glagol nyelvű emlék maradt fenn. Felsorolja azokat, melyek ezek közül ismeretesek. Szerinte a zenggi nyomdáról először az ő könyvéből szerzünk tudomást, holott a Magyar Könyvszemle már 1896-ban is értekezett róla. — 112. 1. Kempf : Oporuka 0. Antuna Kaniílita. A jezsuita író most megtalált végrendeletét ismerteti a latin nyelvű eredeti alapján. Huszadik Század. 1915. 4—5. szám. Emile Boutroux : Német és franczia szellem. A franczia philosophia nestorának 1914-ben a berlini egyetemen tartott előadása, mely a német-franczia szellemi ellentét alapvető jelenségeit világítja meg. — Varga Jenő : A világháború gazdasági következményei. A gazdasági életnek a világháborúval kapcsolatosan bekövetkezendő mélyreható károsodását tárja fel. — Lakos Béla : Az új Törökország. A török birodalomnak az újtörökök működésével kapcsolatos reorganisatióját s a moslim világ megújhodását tárgyalja. 6. sz. Seltmann Rezső : Az orosz agrárreform. Az 1905. évi forradalom hatása alatt czári ukázok alapján létrejött agrárreformot ismerteti, mely a parasztság jobbágyi állapotát megszüntette és azt