Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Cultura Crestina - 441

TÖRTÉNETI IRODALOM. 441 nem tartott lépést az állam anyagi s erkölcsi fejlődése. Olaszország minden alkalmat felhasznál, hogy a zavarosban halászszon. Valószínűleg ez az oka, hogy a monarchia Bosznia és Herczegovina occupatiójának nehéz, felelősségteljes s költséges mandátumát elfogadta. Ausztria-Magyarország e területnagyobbodása az olasz közvéleményt roppant izgatta. Trento s Trieszt meghódítása már ekkor is kísért, de mindennek véget vet az 1882-ben megkötött hármasszövetség. Olaszország a szövetség áldásait busásan élvezte. Tri polisz. 1911-iki elfoglalása a szövetség lényegét — ha formailag nem is — megsértette, az erős kimagyarázkodás eredménye a szövetség 1920. deczember 20. való meghosszabbítása. Az olasz hangulat azonban — részben azért is, mert Ferencz József az olasz királyok látogatását Rómában soha vissza nem adta — állandóan ellenünk volt. íme valóra vált Bismarck mondása : Ausztria-Magyarország és Itália csak szövetségesek lehetnek, vagy ellenségek. — Horváth Jenő-VII. Edvárd külpolitikája. VII. Edvárd német-ellenes ténykedésének bonczolása. — A. ; A török-magyar oklevéltár 1533—1789. czímű nagy munkát elemzi nagy részletességgel. Augusztus. Takáts Sándor : Kertjeink a XVII. század első felében. Bő levéltári kutatás alapján foglalkozik Lorántffy Zsuzsánna, Széchy Mária kertjeivel, Lippay János kertészeti könyveivel s Zrínyi Miklós kertjeivel. — Dékány István : A háború irodalma s a német közgazdászok. Jeles tanulmányokkal s röpiratokkal foglalkozik. — Szegedy Rezső Moór Elemér : A Toldi-monda és német kapcsolatai czímű értekézését ismerteti s bírálja. Cultura Crestinä. 1915. 6—7. szám. Z. Pácli^anu : 0 carte de istorie ce ne priveyte. Karácsonyi János : Magyarország égyháztörténeté-nek új kiadását ismerteti. Nagy méltánylással szól a könyvről, de az oláh egyházakat tárgyaló részek ellen több jogos kifogása van. Karácsonyi a nemrég elhalt Bunea kanonok munkái alapján dolgozva, ezek hibáit is átvette. A bíráló szeretné, ha Karácsonyi az újabb oláh történetírást figyelemmel kísérve, egy új kiadásban kijavítaná nagyértékű könyvében a hibákat. 8. sz. Z. Páclijanu : Cumar trebui scrisá istoria unirii ? Az erdélyi oláhok egyházi uniójával foglalkozik ; megállapítja, hogy bár jelent meg több munka erről az unióról ; de történetét elfogulatlanul és hitelesen még meg nem írták. A szerint, hogy görög-keleti vagy görög-kath. vallású a szerző, igyekszik az uniót Icimondó papokat dicsérni vagy gyalázni, leírják a két gyulafehérvári zsinatot, Atanáziusz püspök bécsi útját, a királyi diplomát s azt hiszik, ezzel már megírták az unió történetét. Pedig az nem ezeken a zsinatokon, nem a zöld asztalnál dőlt el, hanem külön minden községben félszázados harcz alatt, melyben a két egyház hívei a gyilkosságig menő vadsággal küzdöttek a fölött, a mit a mai történetíró a zsinaton elvégzett ügynek akar feltüntetni. Már kezdetben is Brassóvidék egészen, Fogaras-vidék és a hátszegi kerület nagy részben nem uniált, az Erdélyen kívüli oláhság (Máramaros, Bihar, Arad megyében s a Bánságban) nem is foglalkozott e kérdéssel, tehát a hazai oláhok egyházi unióját évhez és épen 1700-I10Z kapcsolni nem lehet. 10. sz. §t. Tdsiedanu : Unirea Bihorului din 1737. A nagyváradi róm. kath. püspöki és a biharmegyei levéltárból vett adatokkal bizonyítja, hogy Bihar megye 148 községe tényleg már 1737-ben elszakadt az aradi görög-keleti szerb püspökségtől és uniált. A dolgozat válasz V. Gruia fejtegetéseire (megjelent a nagyszebeni Revista