Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Hirlap - 439

TÖRTÉNETI IRODALOM. 439 Sándor: Waterloo—Belle-Alliance. A czikk Napoleonnak 1815-iki vereségéről szól. — 202. szám. Mauks Ernő : A lisszai tengeri csata. Az ütközet leírása, új részletekkel. — 210. szám. P. S. Kés portrait Julius Caesarról. Conradi Enrico : Giulio Cesare ötfelvonásos drámájának és Ferrero : Grandezza e decadenza di Roma czímű művének ismertetése. — 222. szám. V. S. : Halis és Lodomeria. (Történeti vázlat.) Halics és Lodoméria története a IX-ik századtól 1253-ig, midőn IV. Incze pápa Danilót megerősíti Galiczia székében. Ez időtől fogva a magyar királynak az üres czím maradt meg. Az Est. — 193. szám. Kossuth Lajos ismeretlen levele Görgeyhez municzió-hiány ügyében. 26/VI. 49. Az Újság. 153. szám. Takáts Sándor: Az első tulipánok hazánkban. — Levéltári kutatások alapján kimutatja, hogy a tulipán nem Németalföldről, hanem a törököktől került hazánkba a XVI. században, s e század második felében már mitőlünk visznek az örökös tartományokba. Nézete szerint több mint valószínű, hogy Verancsics püspök 1557-ben hozta hazánkba az első tulipánt. — 158. szám. Bloch Henrik : A világháború előzményei-t ismerteti. — 173. szám. Váradi Antal : Hogyan verték az olaszokat 1866-ban. A custozzai ütközetre vonatkozó adatok. -—• 174. szám. Balogh Pál: Solferino és Custozza. Az 1859. és 1866. jún. 24-iki két csata lefolyásának története. — 182. szám. Takáts Sándor : A vérbosszú. Székely Antal XVI. századi jeles vitéz dicsőséges harczait írja le kapcsolatban debrecezeni rablásával, a míg a boszú el nem érte őt. Feleségét mezítelenül egy oszlophoz kötötte, s gyeplüvel véresre verte, a ki rokonaihoz menekült s azokat vérbosszúra izgatta. Egy láthatatlan kéz 1575-ben lőtte le. — 186. szám. Bloch Henrik : Anglia és Németország. A két állam közti viszony ismertetése 1870-től a jelen világháború kitöréséig. — 200. szám. Balogh Pál : A lissai győzelem. Az 1866. júl. 20-iki tengeri csata leírása. — 210. szám. Takáts Sándor : Olasz földön czímmel 1702-ben felállított új hajdú-ezredek viselt dolgait írja le, a kiket az olasz harcztérre vittek, hol rettenetes harczokat vívtak. — 218. szám. Kozma Andor : Párisi és hazai forradalmi emlékeim 1848—49. Garay Antal e czímen megjelent munkájának ismertetése. — 231. szám. Váradi Antal : A Dicheuseeges Zent Job keez. A szent jobb története Hartvic nyomán. — 238. szám. Balogh Pál : Olasz hadjáratunk vége 1866-ban. Az olasz háború és a vele kapcsolatos események rövid története a prágai békéig. Budapesti Hirlap. 163. szám. Gyarmathy Sándor : Árpádházi Béla herczeg sírja a Margitszigeten. Szent Margit kolostorának romjait kiásták. E romok alatt került elő Béla macsói herczeg sírja. Az ásatás eredményével kapcsolatban Béla herczeg szerencsétlen végét írja egykorú krónikák adataiból. — 169. szám. Olchváry Ödön : Magyar hadi levéltár, magyar hadi múzeum. Egy magyar hadi levéltár létesítését javasolja Budapesten saját térképosztálylyal, tulajdon katonai könyvtárral. Rendeltetése lenne a magyar haditörténelem művelése a legrégibb időtől fogva a jelen koron át a jövőre való hatással. A hadilevéltár régi okmányok gyűjteménye volna. Ez olykép volna lehetséges, hogy a cs. és kir. hadilevéltár, továbbá a külföldön található magyar vonatkozású okmányok lemásoltatnának. Forrásul szolgálhaltnak a megyei, városi, családi levéltárak, a magánosoknál levő okmányok. Végre a világháborúban résztvett emberek naplói. Régi és új térképek beszerzése, gyűjtése. Végűi egy katonai könyvtár létesítése. E czélra a Ludovika Akadémia könyvtárát kellene átalakítani. — 173. szám.