Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 440

440 TÖRTÉNETI IRODALOM. 440 K. A. : Béla ukrajnai herczeg. A margitszigeti romok alatt megtalált Béla herczeg nem Árpádházi herczeg volt, hanem a Rurikdynastiából származó ukrainai herczeg. Csak anyai ágon származott az Arpádházból. Anyja IV. Bélának leánya Anna volt ; apja pedig Rosztiszláv ukrajnai herczeg. A czikk elmondja Béla herczeg történetét, a Nyulak szigetén történt meggyilkolásáig. — 201. szám. (K. A. dr.) : Magyar ukrajnai király. Az a földterület, a hol most az oroszokat szorítják, az Árpádok korában, mint Halics és Lodoméria, a magyar királyok hűbéruralma alatt állott. Az Árpádok külpolitikájához tartozott e területek megszerzése a magyar korona számára. II. Endre 1205-ben egyesíti Halicsot Lodomériával, de a halicsi és lodomériai ukrajnai nép megkoronázott királya Rex Ruthenorum czímmel a nyolczéves Kálmán herczeg, II. Endre kisebbik fia lett 1216-ban. Azonban királysága nem tartott tovább két évnél. Misztiszláv és Daniló ukrajnai fejedelmek rátörtek a magyarokra s Kálmánt nejével együtt Halics várában fogságba estek. II. Endre csak négy év múlva szabadíthatta ki. Kálmán nem is tért vissza-többé Halicsba. Horvátországban halt meg. — 207. szám. Szádeczky K. Lajos : Zamosc czímmel a város múltjából közöl adatokat. A város a magyarokat már azért is érdekelheti, mert egykoron itt magyar fejedelmi sarj, Báthory Grizeldisz, zamojszki János, Lengyelország legnagyobb államférfiának neje, fényes udvartartást vezetett. — 216. szám. Magyarország és Ausztria és a háború. Ludvig Ernő clevlandi consulunk hasonló czímű munkájának ismertetése. — 222. szám. Geréb József : Plátó és a mai háború. Műveiből kikapott két szemelvény fordítását közli, melyből Plátó két vonása tükröződik vissza. Plátó gondolatvilágában vannak forrásai, melyben a mai világháború méretei, küzdelmei és bonyodalmai meglepően tükröződnek vissza, az önfeláldozó hazaszeretetnek pedig, mely katonáinkat a legnagyobb hősiességre tüzeli, ő volt leghatalmasabb apostola. Budapesti Szemle. Június. Berzeviczy Albert : Az Akadémia palotájának félszázados fennállása. Az Akadémia díszes épületének létre jöttét tárgy alj a, különösebben Dessewffy Emil gróf buzgólkodását jellemzi. — Királyfi Árpád : Redslob Róbert : Abhängige Länder czímű művét ismerteti. Július. Marczali Henrik : Italicae res. Behatóan tárgyalja azt a viszonyt, mely Könyves Kálmán óta állandó torzsalkodásokra adott alkalmat Magyarország, Velencze s a tengerparti városok között. A magyar királyság határozott s eredményes balkáni politikája 1358-ban veszi kezdetét, akkor köt Nagy Lajos szövetséget IV. Károlylyal, a mely coalitiónak Velencze ellentállni nem tud. A török fellépése ismét visszaszerzi Velenczének Dalmácziát, noha Magyarország forma szerint Dalmáczia birtokáról sohasem mondott le. Nyilt ugyan még alkalom Dalmáczia visszahódítására — Ulászló idejében —, de sem akkor, sem később Dalmácziát Magyarországgal nem egyesítették. Utóbb Velencze helyét az egységes Olaszország foglalja el s az fordítja erejét a sziget-tenger, Fekete-tenger és a konstantinápolyi csatornák birtokáért s kihasználásáért. Az egységes Itália franczia, utóbb porosz segítség révén jött létre, a mi nagy jótétemény volt Európára. Németország, Ausztria-Magyarország s Olaszország megalakulása egy időbe esik s szorosan összefügg, csakhogy a Habsburgokat s Hohenzollereket az igaz béke hatja át, Itália azonban állandóan hódításokra gondol. Az irredentisták a nemzetiségi határon túl is el akarnak mindent foglalni, mi stratégiailag biztosíthatja szerzési vágyukat. Ezzel a hódító szándékkal