Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Alkotmány - 438

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. 438 Július. — Giessweín Sándor : Nemzetközi jogot a népeknek. A régi rómaiak hadviselésében mindig volt bizonyos jogtisztelet. A nemzetközi jog követelményeit a középkorban is jobban tisztelték, mint napjainkban. — Fischer Károly Antal: Az anniviersi hunok s áttérésük a keresztény vallásra. A svájczi Wallis-kantonban Anniviers völgyében állítólag hún csapatok maradtak meg a népvándorlás után. A czikk elbeszéli az erről szóló hagyományt s a nép keresztényi hitre térésének legendáját. — Az Irodalom rovatban b. ny. ismerteti D. I. A lenygel légiók cz. munkáját, melyet egy krakói lengyel tanár magyar nyelven írt a lengyel légió történetéről. Augusztus. — Móricz Pál : Vasfejű Lázár György. Anekdotaszerű visszaemlékezések Szeged nemrég elhúnyt népszerű polgármesteréről. — R. Gyula : Európa 1950-ben. Gr. Berényi János 1850-ben megrajzolta Európa száz évvel későbbi térképét. Bár több az akkori hangulatnak kedvező ábrándja van (nagy Magyarország, fölosztott Ausztria), több dolgot ritka éleslátással megsejt, mint p. o. az egységes német és olas^birodalmat, a Balkán-államok sorsát stb. Akadémiai Értesítő. 1915. Márczius. Váczy János: Irodalmi és közállapotaink a XIX. század elején. Kazinczy életrajzához az 1804—1805 körüli viszonyokat jellemzi: a nemzeti fásultságot, melyből Kazinczy a nemzetet felrázni szeretné. — Hornyánszky Gyula : A homerosi agorának közjogi jellege. Részlet a szerző »A homerosi beszédek tömeglélektani vonatkozásukban« cz. munkájából. Hornyánszky a tábori gyűlésekből kifejlődött még formátlan agora sajátságait veszi bonczkése alá. Ámbár az »isten kegyelméből« való királyság kora már letűnt, a gyűlés összehívása a király joga ; minden az egész közösségre fontos ügy hatáskörébe tartozott. A nép akaratát hallgatással vagy felkiáltással juttatta kifejezésre s ezzel mintegy szentesítette a fejedelem elhatározásait. A gyűlés azonban nem pusztán formális jellegű, a fejedelem a népakarat előtt gyakran kénytelen volt meghajolni, habár a szó hatalmával könnyen elérhette a kívánt hatást. — Viszota Gyula : Széchenyi István két levele Dessewffy Aurél haláláról. Mindkét levél érdekes adatokat tartalmaz a Kossuth elleni küzdelemről és Széchenyi felfogásáról a kormány politikáját illetőleg. — Sebestyén Gyula búcsúztatója Nagy Géza ravatalánál. Április. Ballagi Aladár. Réz Mihály és Gaal Jenő közlik bírálataikat Friedreich István Széchenyi-életrajzáról. — Hellebrant Árpád : Mátyás király törvénykönyvének nyomtatási \helye. K. Haebler felvilágosításai alapján közli, hogy a hely és év nélkül megjelent kiadás (melyet Borovszky krakóinak tartott) Lipcsében jelent meg Kachelofennél, az ugyancsak lipcsei Brandis-féle 1488-iki kiadás után az 1491—1494. évek közt. — Rexa Dezső : Ipolyi Arnold levelei öcscséhez és Szontagh Dánielhez. Ipolyi Nagy Iván családtörténeti munkájának megindulásakor fordult öcscséhez árvái adatokért ; öcscse hozta össze Szontaghgal, Árva nagyképzettségű helyi búvárával. A levelek genealógiai és heraldikai valamint Árva helyi történetére vonatkozó kérdéseket tartalmaznak. — Ilosvay Lajos búcsúztatója Rónai Horváth Jenő és Karácsonyi Jánosé Bunyitay Vincze ravatalánál. Alkotmány. 170. szám. Pethő Sándor: Oroszok és magyarok csatái 1849-ben. A két nagyobb csata t. i. a második váczi (júl. 15—17.) és debreczeni csata (aug. 2.) stratégiai jelentőségéről ír orosz források nyomán. — 193. szám. Magdics Ignácz : Árpádházi b. Margit kolostora. A margitszigeti zárda rövid története. — 195. szám. Pethő