Századok – 1915
Történeti irodalom - Sotropa; V.–Drăganu; N.: Istoria scoalelor năsăudene. Ism. Gagyi Jenő 434
TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 nyelvű, s különben sem előzte meg az erdélyieket. A reformatio korának még nem tisztázott iskolai kérdését mellőzve, bizonyítékul csak a Barcsai Ákos lugosi bántól felállított karánsebesi és a Lorántffy Zsuzsánna-féle fogarasi oláh tanítóképzőkre mutatunk, melyek régebbek a fejedelemségieknél. A földesurak pedig a magyar jobbágy gyermekét épen úgy kifoghatták az iskolából, mint az oláhét : nem valamely nemzetiség ellen irányult ez az intézkedés, hanem gazdasági érdekből akarták a munkaerőt megtartani. Arról sem tud a történelem, hogy 1668-ban uniált volna az erdélyi oláhok egy része a katholikus egyházzal (2. lap). A II. fejezet a naszódi alapokkal foglalkozik ; a történeti visszapillantásban azt írják a szerzők, hogy »a Radna-völgy községeinek lakói ősidőktől fogva szabadok és nemesek voltak ; a határőrvidék felállítása alkalmával a többi militarizált község lakossága is nemesi rangra emeltetett«. A történelem erről sem tud. A többi fejezet a közelmúlttal foglalkozik komolyan és részletesen ; az Országos Levéltár rengeteg határőri anyagát ugyan nem használták a szerzők, de a szakirodalmat és a régi hirlappublicatiókat felhasználva, hű és áttekinthető képet nyújtanak a kérdésről. A tárgyalást a Mária Terézia alatt alakúit latinnémet nyelvű normális iskolával kezdik, mely 1786-ban kizárólagosan német tannyelvűvé alakúit. 1789-ben II. József katonai iskolát nyitott meg Naszódon, mely 65 évi működés után 1849-ben elpusztúlt és megszűnt. i85i-l)en feloszlatták a határőrezredeket is, s így nem is volt szükség többé itt katonai iskolára. 1858-ban felekezetivé tették a II oláh határőrezred iskoláit, a naszódit kivéve, mely kincstárinak maradt. 1861-ben a korcsmárlási jog megváltásából nyert összeg 3/4 -ét a lakosság kulturális alapra együtt hagyja, s ebből mintaszerűen felszerelik a naszódi főelemit s néhány más község triviális iskoláit. Az első triviális iskolákat 1766-ban állították fel az ezred jövedelmi alapjából, 1827-től községi népiskolákat szerveznek az egyes határőrfalvakban előbb oláh, 1837-től kezdve német előadási nyelvvel, mely 1858 után is, midőn felekezetivé tették őket, megmaradt 1872-ig. Ma rendes községi alapítványi elemi iskolák. 1826-ban Naszódon leányiskolát is létesítettek, eredetileg a tisztek leányai részére, ez 1863-ig egy osztályú volt, s természetesen német tannyelvű. Ma ez is rendes elemi iskola. A határőriskolák tanítókkal való ellátására 1837-től kezdve 6 hónapos tanítóképző-kurzus volt Naszódon, mely 1859-ben gör. kath. tanítóképzőintézetté fejlődött ; mint ilyen szűnt meg 28»
